Meglett ősszel a nyelvvizsga, most már felvehettem az AW-t németből.
Leave a CommentCímke: 2. félév
Tárgyleírás: Családi és közösségi életre nevelés
Habár eredetileg kicsit ellenszenvesnek tűnt ennek a tárgynak a neve, igazából tök érdekes témákat és beszélgetéseket takart.
Leave a CommentTárgyleírás: Koreai II.
A fő témák az időjárás, az időhatározók, kisebb (hétvégi) programok voltak, illetve a félév vége felé a nyelvtanulás és a jövőbeli tervek is előkerültek.
Leave a CommentTárgyleírás: Nyelvtudomány
Ezen az órán a nyelvtudomány alapfogalmaival foglalkoztunk, és alapvetően a tipológiáról és a nyelvi szintekről tanultunk: fonetika/fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika
Leave a CommentTárgyleírás: Kelet népei I.
Őszintén szólva nem nagyon tudtam, hogy mit várjak ettől az órától, mert hallottam, hogy tavaly megreformálták a tárgyat, és már nem úgy működik, mint régen.
Leave a CommentTárgyleírás: Művészettörténet II.
Az előző félévben a japán művtöri volt az egyik kedvenc tárgyam, úgyhogy vártam a folytatását.
Leave a CommentTárgyleírás: Német fonetika és fonológia (extra)
A fonetika és fonológia nem része a germanisztika minoros mintatervnek, de mivel nagyon szeretem a nyelvészetnek ezt a részét, megbeszéltem a tanár úrral, hogy bejárnék. A fő cél az volt, hogy legalább egyszer halljam a német terminológiát azokra a hangtani kifejezésekre, amiket angolul és magyarul már viszonylag jól ismerek.
Leave a CommentTárgyleírás: Japán pragmatika (szabvál)
A félévben végigvettünk mindenféle interakciót: bocsánatkérés, dicséretek, kérések, visszautasítások, reakció ezekre, megköszönés, aizuchi. A félév második felében pedig prezentációk voltak.
Leave a CommentTárgyleírás: Japán nyelvészet II. (extra)
Teljesen vakon mentem az első alkalommal, meg sem néztem, miről fog szólni a tárgy, mert ha nyelvészet a téma, az rossz nem lehet. Aztán az első órán kiderült, hogy a japán írásrendszerekről lesz szó, ami talán az egyik kedvenc témám a fonetika/fonológia mellett.
Leave a CommentTárgyleírás: Régészet (kötvál)
A félévet a japán régészet fejlődésével kezdtük: avagy mikor kezdődött a régészeti érdeklődés, kik voltak a legfontosabb kutatók az Edo-korban és a Meiji-korban, miket fedeztek fel, neveztek el, illetve kicsit arról is beszéltünk, hogy milyen törvények és szabályozások vonatkoznak a leletekre. Ezután pedig koronként elkezdtük átvenni a történelmet a paleolitikummal kezdve a Jōmon- és Yayoi-koron át a Kofun-korral bezárólag, azaz kb. a 700-as évekig.
Leave a Comment