Megérkezett az első olyan tárgyleírás, ami japán nyelvóra. Ha valaki a nyelvgyakorlat I.-et keresné, az csak a kezdő mintatervben van, úgyhogy arról nem tudok beszámolni.
Óra: Japán nyelvgyakorlat III.
Oktató: Gotō Sh.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: 3. (kezdő) / 1. (haladó)
Aktuális félév: 1.
Ahogy a tárgy japán neve (会話3) is sugallja, az lenne az órának a célja, hogy kicsit a beszédre és a párbeszédekre feküdjünk rá. A Marugoto című könyvből tanulunk. Az órához éppen szükséges anyagokat Gotō sensei mindig megosztja az adott félév 会話3 óráinak készült Facebook-csoportban. Általában a következő fejezet a házi, illetve mindig megkapjuk, hogy melyik oldalakat fogjuk kihagyni. Az órán ellenőrizzük a feladatokat, megbeszéljük őket, listeninget csinálunk, hosszabb mondatokat ismétlünk a tanár úr után, illetve párbeszédeket gyakorlunk egymással.
Az órán katalógus van, minden órát névsorolvasással kezdünk, és ekkor a tanár úr magának egy kis jegyzetet is készít, hogy ki hol ül, ugyanis mindenkit felszólít az órán. Szóval tényleg aktívnak kell lenni, nincs az az opció, hogy csak beülünk az órára, és közben mondjuk a filológiabeadandót írjuk vagy mangát olvasunk. Az még kicsit ijesztő lehet, hogy az egész óra japánul van, de sokat segít a tanár úr, akár egy kanji kiolvasásában, egy kérdés átfogalmazásával stb. Egyedül akkor szokott magyarul elhangozni valami az órán, amikor egy szó jelentése a kérdés. (Pedig Gotō sensei egyébként elég jól tud magyarul, csak titkolja.)
Eleinte azt hittem, hogy unalmas lesz a tárgy, mivel szinte mindent tanultam már, de meglepően élveztem az órát, egyike volt azoknak, amiken viszonylag gyorsan eltelt a 90 perc. Végül csak egyszer hiányoztam (amikor nagyon elhúzódott az előző este), pedig fontolgattam a félév elején, hogy elhasználom a három hiányzásomat. Azért előkerült néhány új szó, vagy éppen egy olyan, amit nagyjából ismertem, de nem tudtam, hogy milyen kontextusban használják.
Gotō sensei humorán kívül volt még egy ok, ami miatt nagyon szerettem az órát: kb. minden második órán jött hozzánk egy cserediák, Anri-san. Ő japántanárnak tanult a Waseda egyetemen, és így Gotō senseinek segített néha egy-egy párbeszéddel, vagy éppen csak a tanítás praktikáit próbálta ellesni a tanár úrtól. Szóval még az is feldobta az órát, amikor vele párbeszédeztünk, vagy ő válaszolt kulturális különbségekkel kapcsolatos kérdésekre.
Jegyszerzés
Jegyet a félév utolsó két óráján kapunk a szóbeli vizsgán. Ennek a beosztása is előre megvan, és aznap csak azoknak kell megjelenniük, akik vizsgáznak. Három rövid feladatunk volt. Az első egy kis párbeszéd volt egy közös program lemondásáról, ehhez megkaptuk a szöveget is, órán gyakoroltuk. A második és a harmadik önálló témakifejtés volt, a félév során vett leckék témáiról kellett beszélnünk, de ehhez is volt segédlet, szempontok. A hatodik leckéig jutottunk, így 5 témánk volt:
- 住んでいる家、家探しの条件 (a lakásunk leírása; illetve szempontok lakáskereséskor)
- 食生活、無いとこまる食べ物 (étkezés; ételek, amikről semmiképp nem mondanánk le)
- 外国や自分の町じゃないところで生活した経験（または旅行） (tapasztalatok külföldön, vagy amikor másik városban éltünk, esetleg utaztunk)
- ことばを学ぶ目的、自分のユニークな（または好きな）勉強方法 (célok a nyelvtanulással; egyedi/kedvenc tanulási módszerek)
- 自分や誰かの最近のニュース (aktuális történések az életünkben/valaki más életében, pl. megházasodott, kórházba került, meghalt a kiscicája, gyereke született stb.)
Ezek közül a második feladatban egy szabadon választott témát fejthetünk ki, a harmadikban pedig húzunk még egy másikat mellé (de ha az nem tetszik, egyszer lehetett passzolni). A kifejtés után pedig még néhány kérdést is feltesz a tanár úr, ez is fontos szempont az értékelésnél.
Végül úgy alakult, hogy a vizsgáról nem tudok beszámolni, mivel Gotō sensei azt mondta, hogy jártam hozzá az N1-es felkészítőre is, a vizsga meg inkább az N4-N3 szinteknek felel meg, ezért nem kell jönnöm szóbelizni. Cserébe az utolsó rendes órán feltett néhány kérdést, hogy röviden válaszoljak, meg Anri-sannal még egyszer eljátszottuk az első feladat párbeszédét.