Németországi cserefélév VI. – Kultúrsokkok, érdekességek és összegzés

Ahogy Koreáról is írtam ilyen posztot, Németországról is összeszedtem az érdekességeket. Azt gondolná az ember, hogy Németország szinte olyan, mint Magyarország, de még nagyon sok apróságban eltér. Az ilyen megfigyeléseimet szedtem össze 100+ pontban, amit tapasztaltam, érdekesnek találtam, esetleg kultúrsokként ért. A sorrend véletlenszerű, úgy írtam, ahogy eszembe jutottak az egyes pontok.

1. Nagyjából ugyanannyi „csak készpénz” és „csak kártyás fizetés” táblát láttam, nem lehet csak az egyikkel boldogulni.
2. A nagyobb vasútállomásokon a peronon vannak betűjelek A-tól kezdve, és a tábláról le lehet olvasni, hogy a következő vonat hol fog megállni, pl. az C-től E-ig terjedő szakaszon. (ICE vonatoknál a saját kocsink számát is le tudjuk olvasni pontosan és ott várni rá szinte, ahol kinyílik majd az ajtó.)
3. Vasárnap zárva vannak a boltok. De tényleg, az összes.
4. Minden drágább, mint otthon. Egyetemistaként nagyjából csak a menzát és a főzést engedheti meg magának az ember, mert egy rántott hús 20 euró/8000 Ft étteremben. A fodrász szintén 18 euró egy mosás nélküli férfi vágásért. Az élelmiszerek viszont kb. ugyanannyiba kerülnek.
5. Ha már az áraknál tartunk, a koliért 340 euró (kb. 136 000 Ft) volt havonta, ami viszonylag olcsónak számít a kinti lakhatáshoz képest.
6. Viszont mindenkinek saját szoba jár a kolikban, csak a konyhán és a mosdón kell osztozni. Ez általános elv a heidelbergi kollégiumoknál.
7. Nincs portafelügyelet vagy bármilyen felügyelet a koliban, tényleg olyan, mintha egy saját lakásban laknánk.
8. A menzán, de különösen a központi menzán az Altstadtban nagyon kevés a hús, és főleg vegán kaják vannak (kedden és pénteken egyáltalán nincs hús). Látni olyan plakátot is, hogy „Szeretnél több húst a menzára? Hát mi sem. Írd alá a 100% növényalapú menzáért a petíciónkat!”
9. Vannak olyan fiatalok, akik politikai okokból vegánok vagy vegetáriánusok, mivel a húst, de főleg a hagyományos német ételeket (kolbász, rántott hús) a konzervativizmussal és az AfD-re szavazó középkorú férfiakkal asszociálják.
10. Nagyon sokan közlekednek biciklivel. A németek még meg is voltak lepve, hogy nem veszünk erre a 4-5 hónapra biciklit.
11. Tömegközlekedésen (buszon, vonaton) szinte mindig van valaki kutyával, biciklivel vagy babakocsival.
12. Vannak a vonatokon olyan kocsik, ami kifejezetten bicikliknek, babakocsiknak és kerekesszékes utasoknak van, itt a vonat oldalában vannak lehajtható székek, viszont a biciklisek kötelezhetnek arra, hogy elüljünk onnan, ha nem tudják odatámasztani tőlünk a biciklit (ami három ülőhelyet elfoglal).
13. Nincsenek kis ábécék, éjjel-nappali boltok.
14. A Deutsche Bahn majdnem olyan rossz, mint a MÁV, és rengeteget késik, de legalább Wifi van rajta, és kicsit tisztább. Meg drágább is.
15. Velem egyszer fordult elő olyan, hogy törölték a vonatomat miután már az állomáson voltam. Egyszer törölték a megállót úgy, hogy már a vonaton voltam, illetve 3 és fél óra késés a rekord.
16. A szemeszter áprilistól szeptemberig tart, tanítás július végéig van.
17. Azaz a németek úgy mennek nyaralni, hogy kihagynak egy hetet az egyetemből, illetve a szorgalmi időszakban mennek fesztiválozni is.
18. Volt, hogy elmaradtak óráim a hőség miatt.
19. A vizsgaidőszak náluk azt jelenti, hogy beadandókat kell írni, egy félévben több tárgyukra is kell 10-12, illetve Hauptseminarokra akár 20 oldalas dolgozatot írniuk.
20. Ez azt is jelenti, hogy az írásbeli vizsgák mind az utolsó héten vannak. Pótvizsga csak szeptember végén vagy október elején van, ha valaki nem megy át elsőre.
21. A németek az óra végén a padon kopognak, hogy megköszönjék az órát az oktatónak. (Igaz, nekem már a taps is idegen, mert a nyelvi szakokon nálunk nincs ilyen hagyomány, de hallottam már, hogy itthon az ÁJK-n szokás megtapsolni az előadót.)
22. A kolikban és a lakásokban, illetve sok étteremben, kávézóban sincs klíma. A tantermekről ne is beszéljünk. A könyvtárakban viszont jó idő van, illetve nagyrészt a vonatokon és buszokon is megy a klíma, de buszon néha úgy éreztem, hogy kb. semmit nem ér.
23. A koliban áprilisban még kellett fűteni, mert lehűlt 10-15 fokra éjszaka a levegő. Viszont este 11-kor központilag lekapcsolták a fűtést, és hajnalra eléggé lehűlt a szoba. Nem tudom, hogy ez télen is így működik-e.
24. Amikor a menzán „gulyást” adnak, az igazából pörköltet jelent.
25. Az egész kolinegyedre, ami sok épületből áll, egy darab mosoda van (azaz sokkal többet kell sétálni a ruhákkal, mint Koreában, ahol az emeletünkön voltak mosógépek), és a 15 mosógépből is több defektes. (Mellesleg 1,70 euró egy mosás.)
26. A szárítógépek pedig egyáltalán nem szárították meg a ruháimat.
27. A könyvtárba csak átlátszó táskával lehet bemenni, illetve nem átlátszó kulacsot sem szabad bevinni.
28. A németek imádnak túrázni (erdőben, hegyen stb.).
29. A vonatélményhez hozzátartozik, hogy szinte biztos van síró gyerek a közelünkben. Buszon eddig három babakocsi volt fent egyszerre legtöbbként, több már nem is fért volna fel.
30. Egyik ismerősömmel történt olyan, hogy 4 órát késett az ICE-vonatja, mert az eredeti útvonalon egy II. világháborús bombát hatástalanítottak éppen, és ezért kerülnie kellett. Sokkal gyakrabban történik ilyen, mint gondolnánk.
31. Németországban láttam először, hogy hogy működik a lenyitható felhajtó, amit a kerekesszékesek tudnak használni.
32. A koliban nagyon szigorúak azzal, hogy kitakarítva kell ott hagyni a szobát, különben máris vonják le a pénzt a 600 euró kaucióból, mert takarítóbrigádot kell felbérelni.
33. Az akadémiai szabadságra hivatkozva sok minden nincs egységesítve az egyetemeken: van, hogy egy tanárnak fogalma sincs, hány kreditet ér a tárgya.
34. Ugyanis egy tárgyat több kreditértékért is el lehet végezni, általában több a követelmény több kreditért (pl. házi dolgozat). Ez azért van, mert van, hogy ugyanazt a tárgyat végzik el mondjuk alapképzésen és mesterképzésen is, és az úgynevezett Modulhandbuchjuk más kreditet ír hozzá.
35. Mindenki Whatsappot használ. Illetve többször kérdezték már tőlem németek, hogy van-e Paypalom.
36. Volt nonbinary tanárom, aki a they/them névmásokat használta.
37. Heidelbergben nagyon sok a kínai cserediák vagy külföldi diák (aki egy teljes mestert végez itt).
38. A német egyetemeken az értékelés 1,0-tól 4,0-ig megy, ahol 1,0 a legjobb jegy, és 4,0 az elégséges, és pl. 1,0; 1,3; 1,7 és 2,0 jegyeket lehet kapni. Nem jöttem rá, hogy hogyan lehet egy ilyen rendszerrel kreditindexet számolni például.
39. A legtöbb órán 2 igazolatlan hiányzás volt megengedett. De volt, ahol nem is írtak jelenlétet a tanárok, ez nem attól függött, hogy előadást vagy szemináriumot vettünk fel.
40. Nagyon sokat változik a tömegközlekedés. Amikor megjöttem, még épp dolgoztak egy alagúton, utána visszaállt a közlekedés a régi vonalra, majd júniusban töröltek egy teljes járatot és a villamosokon is változtattak. Majd egy másik utcán dolgoztak, ami miatt megint másfele lett elvezetve a busz. (És ezek csak azok a járatok, amiket rendszeresen használok a koli és az egyetem között, azért tudok róluk jobban.)
41. Van egy adó, amit minden lakásra fizetni kell. Ez a Rundfunkbeitrag, tévé- és rádióadóként hivatkoznak rá, de senkit nem érdekel, hogy van-e egyáltalán tévénk vagy rádiónk, akkor is fizetni kell havi 18 eurót lakásonként.
42. Egyszer sem tapasztaltam olyat, hogy egy német nem találta volna elég jónak valaki némettudását és angolra váltott volna, pedig azt hittem, az a sztereotípia, hogy a németek nem hajlandóak külföldiekkel németül beszélni.
43. Rengeteg ázsiai étterem van. A Rewe nevű boltban még lehet is kapni friss sushit. Saarbrückenben pedig olyan ázsiai üzlet is volt, ahol lehetett olyan frissen készített onigirit venni, mint Koreában az ábécékben.
44. Egész nyáron kb. 2-3 hét volt nagyon meleg, azon kívül nagyon sokat esett az eső és 20 fok volt.
45. A Heidelbergi Egyetemnek nincs egy elkülönített kampusza, rengeteg különböző épületből áll össze, amik összevissza vannak a városban.
46. A spárgaszezonban több mint egy hónapon keresztül kb. mindennap volt spárga a menzán. Ha éppen nem hollandaise-szósszal volt párolt spárga, akkor spárgasaláta vagy spárgakrémleves volt.
47. Kétféle Aldi van Németországban, az Aldi Nord és az Aldi Süd. A legenda szerint a testvérpár, akik az Aldi tulajdonosai voltak, összeveszett azon, hogy áruljanak-e dohánytermékeket, és ezért vált szét az üzletlánc.
48. Van, ahol 1,5 eurót kell fizetni a vasútállomáson a mosdóért, de az tiszta is, és van kéztörlő papír meg szappan is.
49. Tartományonként eltér, hogy a buszon be kell-e mutatni a jegyet. Heidelbergben nem kell, de egyszer hallottam egy beszélgetést a buszon, hogy teljesen ki volt akadva valaki, hogy máshol minden alkalommal elöl kell felszállni és bemutatni a jegyet.
50. Heidelbergben az egész félév alatt kb. kétszer ellenőrizték a buszon a jegyemet, pedig mindennap buszoztam egy-egy vasárnapot leszámítva. Az egyik alkalommal, amikor felszálltak az ellenőrök, a busz fele azonnal leszállt.
51. Van egy olyan gyorsétteremlánc, ami kifejezetten halat, rákot és egyéb tengeri herkentyűket árul, ez a Nordsee. Letöltöttem az appjukat is, mert jó akciók járnak a kuponokkal, és így lehet halpontokat gyűjteni, amiket be lehet váltani valamire, ha elég összegyűlik.
52. Egy másik érdekes étteremlánc a Hans im Glück, ami egy hamburgerező hely, de nagyon finom házi burgereik vannak, az ebédmenü egész megfizethető is.
53. Nagyon sok, egyetemi közösségek által szervezett queer és LGBTQIA+ program van, több olyan vallásos közösség is van, amelyek elfogadóak ilyen szempontból.
54. Van éjszakai taxiszolgálat, ami csak nőknek van; és van éjszakai telefonszolgálat is, amit lehet hívni, ha bármi miatt nem érezzük magunkat biztonságban. A kolik környékén sötétedés után bárhol megáll a busz a buszmegállók között, ha megkérjük a sofőrt.
55. A marihuána árusítása illegális, de a fogyasztása nem az, és így néha az utcákon is lehet érezni a szagát bizonyos helyeken.
56. Folyamatosan építkeznek. A heidelbergi egyetemi könyvtár elejét több mint 10 éve nem lehet látni az építkező állványoktól.
57. Minden egyetemi szemeszter elején be kell fizetni egy semester fee-t, mivel diáknak lenni különböző kedvezményekkel jár. Egyes tartományokban ez fedez egy fél évre szóló Deutschlandticketet is, sajnos Baden-Württemberg (azaz Heidelberg) nem része ennek a programnak.
58. A szakokon jellemző, hogy vannak bevezető kurzusok, amik nagyon általánosak, utána pedig nagyon specifikus dolgokat tanulnak. Például volt egy művtöris tárgy, ami csak a sámánizmusról szólt.
59. Sokkal specifikusabb intézetek és tanszékek is vannak, például külön tanszék a kelet-ázsiai művészettörténetnek, vagy például külön épülete és intézete volt a törin belül az ókortudományoknak, külön az európai történelemnek stb.
60. Egyes szakokon kötelező egy félévet külföldön tölteni. Legyen pl. kínai szak vagy anglisztika szak. De ezekkel a szakokkal tényleg van annyi kapcsolatuk is, hogy minden hallgató ki tud menni. (Egyesek viszont inkább tehernek érzik ezt, mivel kötelező.)
61. Ha vonat legalább 60 percet késik, akkor a jegy árának negyedét, ha pedig legalább 120 percet késik, akkor a jegy árának a felét vissza lehet igényelni, és kb. két napon belül átutalják.
62. A németek egyszerűen imádják a SEPA-Lastschriftmandatot, azaz kb. minden rendszeresen fizetendő költségre bele lehet (kell) egyezni, hogy minden hónapban levonhatják maguktól a pénzt a bankszámlánkról. Van, hogy kifejezetten körülményesség teszik az átutalással való fizetést (például a Rundfunkbeitragnál, ahol 1 hónapig tart, mire megjön a levél róla, hogy mit kell csinálni meddig, meg az is, hogy megkapták a befizetésemet), illetve az is jellemző, hogy ennek a lemondásánál is nagyon oda kell figyelni. Például a Deutschlandticketet a hónap 10. napjáig le kell már mondani, ha a következő hónapra nem szeretnénk.
63. Nem tudok felidézni olyat, hogy macskát láttam volna bárhol Németországban.
64. Kutyát viszont valaki az egyik órára is hozott minden alkalommal. Ilyen kis support dog mellénykéje is volt, szóval minden valószínűséggel valamilyen szorongásos betegség miatt járt vele a kutya is, de azért itthon ezt is kevésbé tudom elképzelni.
65. Tényleg ugyanúgy néz ki az összes német város. Folyó, Altastadt, német házak stb.
66. A menzán isteni pohárkrémeket lehetett kapni.
67. Vannak a regionális vonatok között is olyanok, amik kétemeletesek.
68. A tanórák a hagyomány miatt mindig óra 15-kor kezdődnek. Azaz például 9:15-től 10:45-ig volt az egyik reggeli órám.
69. Hétvégén sokkal ritkábban járnak a buszok. Van külön a hétköznapi menetrend, a szombati menetrend, illetve az ünnepnapi-vasárnapi menetrend. A vonatok viszont ugyanazzal a menetrenddel járnak hétköznap és hétvégén is.
70. Sok helyen nincs felfestve a zebra az útra, csak két csík van, ami között lehet sétálni.
71. A heidelbergi egyetem Németország legrégebbi egyeteme.
72. A koliban ki volt téve a hűtőre egy Putzplan, avagy egy beosztás a takarításról az előző félévről, és arra számítottam, hogy a német lakótársunk majd ezt kezdeményezni fogja, de ez nem történt meg.
73. A menzának tényleg kultúrája van, egy közösségi hely, nagyon kevés olyan egyetem van, aminek nincs menzája.
74. Koreával ellentétben itt egyszer sem fordul elő olyan, hogy lehetett kártyával fizetni, de nem fogadta el a rendszer a telefonos verziót, csak az igazi kártyát.
75. Vannak (bölcsészkaron is) akár 8 kredites tárgyak is. (Míg otthon szinte minden tárgyam 2, vagy max 3 kredit, egy-egy szabvál és a szakdoga 4 kredites csak.)
76. A legtöbb tanárt nagyon közvetlennek éreztem, többen mondták az első órán, hogy tegeződni szoktak a diákokkal, és nagyon elérhetőek, lehet velük beszélni óra után, válaszolnak az e-mailjeikre stb.
77. A zebránál a lámpa nemcsak világít, hanem csipog is. Más a csipogás, ha piros, és más, amikor zöld.
78. Ugyanezekről a lámpákról elmondható, hogy Németországban nagyon sokféle figura van a lámpákban, egyes városoknak megvan a saját egyedi emberkéjük és annak a neve. Mint Mainzban a Mainzelmännchen. De láttam például meleg párt ábrázoló lámpát is Saarbrückenben egy zebránál.
79. A Moodle-t, ahova a házikat meg az anyagokat feltöltik a tanárok, a kampuszon kívül csak VPN-nel lehet elérni, ezt külön le kellett tölteni. És minden egyes alkalommal kétfaktoros azonosítással kell bejelentkezni.
80. A német csapvíz kifejezetten finom.
81. Egy nagyobb könyvesboltnak van külön mangarészlege hatalmas kínálattal.
82. Nem lehet a boltokban 100-as zsepit kapni. Csak úgy, hogy 10-esével van csomagolva.
83. A műanyag szívószálak be vannak tiltva, ezért sok helyen papírból van a szívószál, ami egy idő után elkezd szétmállani, viszont van, ahol fém szívószálak vannak, azok kifejezetten tetszettek.
84. Valószínűleg kb. minden német háztartásban van mosogatókefe, nem csak szivacs.
85. A Pfand, azaz a visszaváltós üvegek díja 0,25 EUR, azaz kétszer annyi, mint az itthoni 50 Ft.
86. A németek tényleg imádnak szellőztetni, nem csak sztereotípia.
87. A redőny mint csodálatos találmány a kolikban is fel van szerelve, és így tényleg tudtam sötétben aludni.
88. Nagyon sok jelentkezést papír alapon kell leadni vagy legalább kinyomtatni és aláírni. Szóval részben igaz az a mém, hogy Németország halad a digitalizációval, és most már az online jegyüket nyomtatják ki papírra az emberek. (De tényleg láttam néha a vonaton olyat, hogy valaki kinyomtatott jegyet mutatott az ellenőrnek.)
89. Sok tanár szeret papír alapon dolgozni, és mindent kinyomtat, illetve volt, hogy a háziként írt fogalmazást is papír alapon kérték. De olyan diákkal is találkoztam, aki az összes heti olvasmányt kinyomtatta és mappában hordta magával.
90. Apropó heti olvasmány, a legtöbb német egyetemi óra (bölcsészkaron legalábbis) úgy van felépítve, hogy minden hétre el kell olvasni valamilyen szakirodalmi részletet. Azért ha heti 5-6 tárgyra kell tárgyanként 20 oldalt elolvasni, úgy már kicsit megterhelő tud lenni.
91. Az általános attitűd a legtöbb némettől a „kein Stress, nur ganz entspannt” volt, azaz semmi stressz, csak lazán/nyugodtan. (Valószínűleg ezen az elven dolgozik a Deutsche Bahn meg a Studierendenwerk is, csak a diákoknak jár a Stress.) Az entspannt egyben az egyik legnagyobb dicséret, amit hallani a németektől. Fun fact: amikor ezt a pontot kitaláltam, épp a menzán ebédeltem, és kifelé menet láttam egy hirdetést, aminek konkrétan az a szlogenje, hogy „ganz entspannt”.
92. A boltok kínálata viszonylag hasonló, de a drogériák gyógyszer- és vitaminkínálata azért eléggé eltér.
93. Illetve egyes márkákat szimplán máshogy hívnak itt. A Jar mosogatószeren itt a felirat az, hogy Fairy, a Strepsils tablettát pedig Dobendan néven láttam a dm-ben.
94. Tényleg komolyan veszik a németek a szelektív hulladékgyűjtést, és a legtöbb termékre rá is van írva, hogy melyik részét melyik kukába kell dobni. Az üvegeket is három különböző szín szerint gyűjtik külön konténerekbe.
95. Sem a koliban, sem a WG-ben nem volt mikró, valamint az egyetem és a menza területén sem volt sehol. Nem tudom, hogy mennyire általánosítható ebből az, hogy a németek nem szeretik a mikrót, de nekem ez volt a tapasztalatom.
96. Sokkal több magyart hallani az utcán, mint gondoltam. Idősebbeket többször hallottam valamilyen erősebb nyelvjárással vagy akcentussal is beszélni.
97. A nyári félévben egy rakat csütörtök és hétfő ünnep, vagy négy héten keresztül úgy köszöntek el a tanárok, hogy jó hosszú hétvégét.
98. Vannak ünnepek, amiket csak egyes tartományokban ünnepelnek. Például Mária mennybemenetelét csak Saarlandban és Bajorországban ünneplik. Kérdeztem a menzán a kasszánál, hogy nyitva lesznek-e holnap, és az egyikük csak nézett, hogy hát miért ne lennének, péntek lesz, és csak a másik kasszás mondta, hogy Baden-Württembergben az nem ünnepnap.
99. A világ leghosszabb villamosvonala átmegy Heidelbergen: ez az 5-ös villamos, közel 60 méteres a jármű. Egyébként ezzel a villamossal Mannheimig, illetve azon túl Ludwigshafenig lehet menni Heidelbergből, a másik irányban pedig Schriesheimon keresztül Weinheimig is közlekedik.

Illetve a végére a párizsi különkiadás:

1. Habár Párizsban találkoztam először a jelenséggel, utána kiderült, hogy Németországban is van olyan Lidl bolt, ahol így működik a kenyeres és péksütis blokk: a pékárukat egy péklapáttal kell kiszedni egy oldalsó részre, ahova már be tudunk nyúlni kézzel, hogy kivegyük a pizzát például.
2. Annak ellenére, hogy azt mondják, hogy Párizs nagyon koszos, azokon a környékeken, ahol jártunk, tisztább volt, mint Budapest. Meg nem is volt olyan büdös, mint Budapesten.
3. Szintén sztereotípia, hogy a franciák nem beszélnek angolul. Viszont az összes ember, akivel dolgunk volt, jól beszélt angolul. Még a Lidlben az önkiszolgáló pultnál a néni is.
4. A vasútállomáson viszont alig beszélt bárki normálisan angolul vagy németül, amikor szükség lett volna rá. Gyakorlatilag azt sem tudták, hogy a vonat, amire jegyet vettünk, nem megy el Németországig, hanem csak Strasbourgig, nemhogy útbaigazítsanak, hogy mit lehet csinálni.
5. A vonat Saarbrücken és Párizs között 300 km/h feletti sebességgel ment. (Kivéve amikor meghibásodott a vágány és emiatt késtünk 3 és fél órát.)
6. Este a parkban vannak patkányok.
7. A metró hasonlóan működik, mint Koreában, ugyanolyan kapukon kell minden alkalommal átmenni, ahol lecsippantjuk a jegyet.
8. A jegyet lehet telefonra venni, csak valamiért nem egy, hanem két appot is le kell hozzá tölteni.
9. Kettőből kétszer adtak a kétszemélyes ágyhoz csak egy takarót.
10. Párizsban minden sokkal messzebb van gyalog, mint ahogy a térképen kinéz. (Valószínűleg mert budapesti méretekhez vagyok szokva.)
11. A Louvre metrómegállójában már vannak olyan szobrok, mint a múzeumban.
12. EU-s állampolgárok 25 év alatt ingyen mehetnek az összes múzeumba, viszont előre le kell foglalni a helyet (az Eiffel-toronyba akár már fél évvel hamarabb).
13. A francia Lidlben nem hagyták, hogy bevigyük a bőröndöt a boltba, hanem félreállították a biztonsági őrök. (Annyira nem figyeltek rá mondjuk.) A bőrönd mellett ott voltak a nénik banyatankjai is, azokat sem engedik be a boltba.

Összegzés

Mindenképpen azt mondanám, hogy megérte kimenni Németországba. Sokkal jobban éreztem magam, mint Koreában – ez főleg annak köszönhető, hogy nyugodtan tudtam aludni, mert egyedül voltam a szobában (ráadásul redőny is volt), illetve ezúttal azzal együtt mentem, aki a legjobban hiányzott, amikor Koreában voltam. Kijöttem pont az ösztöndíjból, ami járt az Erasmushoz, de azért a kiegészítő támogatás nélkül a saját pénzemből is kellett volna költenem, úgyhogy jó volt, hogy azt is megkaptam. Persze a sok élmény mellett nehéz is volt ez az időszak, meg nagyon sok időt kellett az egyetemre szánni. Illetve az első két posztban arról is kipanaszkodtam magam, hogy mennyi időt és energiát vett el az ügyintézés. De összességében sok tapasztalatot szereztem arról, hogy milyen Németországban élni, sokat beszéltem németül, bizonyos szempontokból pedig teljesen más hozzáállásokkal is találkoztam, mint itthon. Márpedig ezért akartam kimenni. (Abban azért nem vagyok biztos, hogy szívesen élnék hosszú távon Németországban, de ez a majdnem 5 hónap egy jó élményként fog megmaradni.)

About the Author

Balu

Administrator

Visit Website View All Posts