Elöljáróban annyit mondanék, hogy baromi jól sikerültek az érettségik. De tényleg.
Szoktam magamra hobbiérettségizőként hivatkozni, ami csak részben vicc, mert mégsem ültem volna le tízszer írásbelit írni, ha nem élveztem volna legalább egy kicsit a dolgot. De szerettem volna bebiztosítani magam különböző egyetemi szakokra arra az esetre, ha esetleg meggondolnám magam, és mégsem a japán szakot jelölöm meg végül első helyen, hanem megjön az ihlet, hogy márpedig programozó vagy könyvelő szeretnék lenni. (Évek óta várom az ihletet, egyelőre semmi.)
Mondjuk mivel pont most változik/változott meg a felvételi pontszámítása, ha jövőre itt akarnám hagyni valamiért a japánt, már nem érnének sokat a középszintű érettségijeim, hiszen egy 100%-os közép pusztán 67 pontnak fog számítani az érettségipontokban. (Aki most érettségizik, ezzel számoljon mindenképp. Nekünk a 2023-as felvételi ponthatár az államilag támogatott képzésen 328 pont volt.)
Általánosságban úgy nézett ki a felkészülés, hogy az írásbelire inkább minél több feladatsort töltöttem ki, hogy gyakorlatot szerezzek feladattípusokban, illetve ebből nagyon jól látni, mit várnak el a készítők. A szóbeli inkább magolós volt, a kidolgozott tételeket próbáltam megjegyezni (még ha nem is szó szerint), de főleg a sorrendet, hogy hogy lenne érdemes felépíteni a feleletet. De az szerintem még nagyban közrejátszott a jó eredményekben, hogy a középsuli alatt sok versenyre elmentem és nem volt új a vizsgahelyzet.
Rögtön a japánnal kezdtem, mert why not. Az N2-es vizsga után az emelt szint sem volt olyan nehéz, szerintem kb. N3-nak felel meg a vizsga (viszont azért abban jóval nehezebb, hogy míg a JLPT-re elég a passzív tudás, itt a fogalmazásnak és a szóbelinek is meg kell ütnie ezt a szintet). Összesen hárman voltunk a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban, ahova beosztottak, úgyhogy kellemes családias hangulatban telt az írásbeli. Még a felügyelőtanárokkal is beszélgettünk szünetben. Az íráskészségre gyakoroltam a legtöbbet, mert előtte aligha tanultam kanjit írni. Végül sok mindent megnéztem a szótárban is, hogy biztos jól írtam-e le, és így is sikerült egy kanji helyett egy másik hasonlót írni, de elnézte a javító és nem volt le pontot érte. Az az egy hibám, ami miatt 99% lett, a nyelvtani részben volt, partikulák… Szóbelim nem volt, mert 2021-ben a Covid miatt csak az írásbeliket tartották meg, de annyira nem bántam a dolgot, mert csak rontani tudtam volna az eredményen. Ha valakit érdekelne részletesebben, hogy hogy tanultam, milyen szótárt használtam stb., az AniMagazinban van erről egy cikkem: Érettségi japán nyelvből. (Az érettségihez szükséges osztályozóról majd még írok külön.)
Föciből tényleg csak azért érettségiztem, mert nagyon megszerettem a tárgyat azon keresztül, ahogy a tanárom gimiben tanította. Szívesen töltögettem a feladatsorokat, a vizsgáig eljutottam oda, hogy az összes korábbi feladatsort megírtam. Mégis élesben sikerült a legjobban 98%-ra. Nagyon meglepett, mert eredetileg 60–70%-ról indultam, és az anyag átismétlésével sikerült 85–90% körülre feltornázni, és csak két olyat írtam, ami 95% felett volt. A szóbeli pedig a legjobb érettségiélményem, ami volt a 10-ből. Kihúztam Afrika éghajlatát és a fosszilis energiahordozókat, szépen kidolgoztam a vázlatot magamnak, átolvastam párszor, aztán amikor a felelet jött, csak kiálltam a nagy térképhez, és a vázlat nélkül magyaráztam az anyagot, miközben mutogattam a térképen, hogy mi hol van. Ezalatt pedig egyáltalán nem izgultam, hiába ült be még az igazgató is meghallgatni a feleletem. De előtte a tanárnővel elég sok ilyet megcsináltunk, úgy érzem, hogy ezzel a gyakorlással szereztem a szóbelis rutinomat. Ráadásul föciből nem voltak kidolgozott tételeim, hanem a gyakorláskor mindig hasraütés-szerűen mondott egy témát a tanárnő, és arról összeszedtem mindent, ami eszembe jutott, aztán felépítettem a feleletet, ez pedig nagyon hasznosnak bizonyult.
Informatikából azért érettségiztem, mert az sok helyen elfogadott érettségitárgynak, meg mert tudtam, hogy jól meg tudom csinálni. Az infóversenyek, amiken voltam, jóval nehezebbek voltak a középszintű érettséginél, úgyhogy az alkalmazás részére pusztán annyit készültem, hogy bejártam a faktra. Ellenben a szóbelivel, amire tényleg naphosszat magoltam a tételeket. Az elmélet egyszerűen annyira távol áll tőlem, hogy szenvedés volt megtanulni a tételek nagy részét. Szerencsére pont kihúztam egy olyat, amit szerettem: dokumentumok, csoportosításaik, könyvek és részeik stb. Eskü ez volt a kedvenc tételem a könyvtártétel mellett, de hát nem véletlen vagyok bölcsész szakon és nem mérnökinfón.
Az angol volt az első nyelvem, 2020 decemberében C1-eztem belőle (erről volt Youtube-videós próbálkozásom), szóval mire eljutottunk az érettségihez, már rég nem tanultam aktívan a nyelvet. Talán részben ennek tudható be, hogy nem sikerült olyan jól a közép, de főleg az emelt, mint ahogy én szerettem volna. De összességében persze így is tök jó eredmények, csak azért voltam kicsit csalódott, mert amikor otthon próbákat írtam, azokon magasabb százalékot értem el. Vicces volt, hogy középnél a szóbelim egyszerre volt a föcivel, és kihúztam az environmentet kifejtős témának – amit föcisként úgy dolgoztam ki anno, hogy szakszavakat is pakoltam bele, mint az interglacial period, szóval megjegyezték az angoltanáraim, hogy a föcitanár is írhatná közben a pontokat.
A német a második nyelvem volt, de már az elején eldöntöttem, hogy komolyan szeretném venni és megtanulni rendesen németül, úgyhogy bevállaltam egy előrehozottat is belőle. Ami meglepően jól ment, de azért készültem rá bőven. Nem úgy, mint az emeltre, ami az OKTV után már csak egy kellemes kikapcsolódás volt. (Mármint nem azért, mert nem nehéz, csak az OKTV simán elmegy felsőfoknak is.) A szóbelin mondjuk úgy éreztem, hogy a kifejtős témánál nem sikerült olyan jól összeszednem a gondolataimat, a robotokról kellett beszélnem, hogy átveszik-e a munkákat, de végül megadták a max pontot.
Éés el is értünk azokhoz a tárgyakhoz, amik kötelezőek, avagy nem önszántamból dalolva mentem rájuk. A magyarra sokat gyakoroltuk a novellaelemzést, szóval külön nem nagyon készültem rá (és nem is irigylem a NAT20 szerint érettségizőket az irodalomi teszttel, részvétem), mégis nagyon jól sikerült. Pedig miután a törire egy rakat feladatsort kitöltöttem, azt hittem, végül az lesz a jobb, ami majd a felvételimbe beleszámít, de nem így lett. De örülünk a 92%-os törinek, mert a gimi alatt mindig csak annyit tanultam, hogy a dolgozatokat meg tudjam írni ötösre, aztán el is felejtettem az anyagot. Így csak az volt a cél, hogy legyen 90% felett. A szóbeli ennél is hasonlóan működött, mint az infónál, csak itt nem a 25 tételre készültem 2 hetet, hanem a 60 (20 irodalom, 20 nyelvtan, 20 töri) tételre hagytam magamnak kemény 8 napot. A perfekcionistáknak üzenem, hogy ne próbáljátok ki otthon. Jó tételeket húztam, Tartuffe, morfémák, földrajzi felfedezések, ezekről szívesen beszéltem, igaz, a töriben voltak kisebb pontatlanságok.
A végére hagytam a matekot, mert azt valószínűleg úgysem fogja senki elolvasni, akit a japán szak érdekel. Gimiben 9.-től heti 5 órában tanultam a matekot, amiből a fakttal 7 lett, plusz még két óra érettségifelkészítő, azaz 12.-ben heti 9 matekórám volt. De már 7.-ben is jártam matekversenyekre, vitt mindig a tanárom, és baromi sokat jelentett ez a tapasztalat, hogy utána neki tudjak kezdeni az emeltes feladatoknak is. Ugyan sosem sikerült elérni jelentős helyezést az Arany Dánielen vagy az OKTV-n matekból, mégis az, hogy ott ülünk 5-6 órát 5 feladat felett és gondolkodunk rajta, hogy hogy lehetne megoldani, adott valami pluszt. És így sikerült megírni hibátlanra az emelt matekot. Utána mondjuk a szóbelire rengeteget tanultam, mert csak nem itt kéne már lerontani, de a végére egészen megszerettem az elméleti részt is. A vizsgán a derékszögű háromszögek tételeit és összefüggéseit húztam ki, cuki tétel, cserébe nagyon nem cuki feladatot adtak hozzá, utáltam az emelkedési szögeket meg depressziószögeket, már a nevük is magáért beszél. De sikerült jól megoldani meg jól elmondani szerencsére.
Én nagyon örültem neki, amikor kiderült, hogy sikerült három maxos érettségit összehoznom, hobbiérettségiző énem abszolút elégedett a táblázattal. De egyébként is mindegyik hozzátett valami kis élményt, tudást, tapasztalatot vagy egyebet a gimis évekhez, úgyhogy nem bántam meg, hogy ezt mindet bevállaltam. Azt hiszem, 10. közepén fogalmazódott meg bennem, hogy ebből a 8 tárgyból szeretnék letenni 10 érettségit, és tök jó érzés volt, hogy ezt sikerült megvalósítani.
| 1. | Japán nyelv | emelt szint | 2021. tavasz | 99% |
| 2. | Földrajz | középszint | 2021. ősz | 98% |
| 3. | Angol nyelv | középszint | 2021. ősz | 96% |
| 4. | Angol nyelv | emelt szint | 2022. tavasz | 91% |
| 5. | Német nyelv | középszint | 2022. tavasz | 94% |
| 6. | Informatika | középszint | 2022. tavasz | 100% |
| 7. | Magyar nyelv és irodalom | középszint | 2023. tavasz | 99% |
| 8. | Matematika | emelt szint | 2023. tavasz | 100% |
| 9. | Történelem | középszint | 2023. tavasz | 92% |
| 10. | Német nyelv | emelt szint | 2023. tavasz | 100% |