Ez a poszt főleg a kinti óráimról, illetve röviden az ezzel kapcsolatos ügyintézésről meg az itthoni dolgokról fog szólni.
Három tárgy volt a minimum, amit fel kellett venni, és őszintén szólva már ezt is kicsit nehéz volt összeszedni, úgyhogy nem vettem fel többet. (Ajánlani szokták a négyet, hogy ha egy nem sikerül, akkor is sikeresnek tekinthessük a cserefélévet, és ne kelljen visszafizetni az ösztöndíjat – mintha kaptunk volna bármilyen pénzt).
Mivel a Handongon (pl. a Keimyunggal ellentétben) nincs japán szak, nem igazán találni olyan tárgyat, amit el lehet fogadtatni otthonra. Esetleg a koreai specializációhoz (szakirányhoz) lehet valamit, de azt is alaposan kell egyeztetni, lehetőleg már a félév kezdete előtt, mert mások most például úgy jártak, hogy hiába ugyanaz a két tárgynak a neve, más az anyag, és ezért nem fogadták el otthon a kinti tárgyat. Alapvetően az összes tárgy elérhető volt a cserediákok számára, esetleg az előkövetelményes tárgyaknál dönthetett úgy a tanár, hogy nem tud eltekinteni az előkövetelménytől.
A szemeszter 16 hétből állt, augusztus 26-ától december 13-áig tartott (de vannak más egyetemek, ahol csak 15 hét a félév). Koreában nincs vizsgaidőszak, hanem a szorgalmi időszakba vannak beépítve a vizsgahetek: a 8. hét a midterm week, a 16. hét pedig a finals week. Azaz az összes tárgyunkból ugyanazon a két héten vizsgázunk.
Így nézett ki az órarendem:
Koreai 4 (és 6)
Az orientációs hét alatt megírtunk egy szintfelmérőt, ami alapján kaptunk egy ajánlást, hogy melyik koreait vegyük fel az 1-2-3-4 közül. Azoknak a külföldi diákoknak, akik az egész képzést a Handongon csinálják, kötelező ehhez tartaniuk magukat, de a cserediákok azt az órát veszik fel, amelyiket akarják (csak nem lehet egyszerre kettőt). A szintfelmérő szerintem teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy megmondja, hogy az első négy szint közül melyik lenne jó, mert egyáltalán nem az órák anyagáról kérdez, hanem általános nyelvtudást mér fel, de nem alapszinttől kezdve, hanem az egész a 4-es óra szintje felett van kb. Szóval én a 3-ast kaptam ajánlásra, de a tárgytematikát elnézve a 4 sokkal inkább tűnt jónak (habár arról is tanultam a legtöbb nyelvtant már, a szókincs volt főleg hiányos), és ezért bementem a négyre és tetszett, ezért át is jelentkeztem arra az órára (az első héten még itt is lehet leadni, felvenni). De a többiek is a szintfelmérő alapján az 1-est kapták ajánlásnak, ahol órákat töltenek a hangeul elsajátításával, és inkább a 2-est vették fel, mégis teljesen jól boldogultak.
Az órák már a 2-estől kezdve teljesen koreaiul zajlottak és anyanyelvi tanár tartotta, ami nekem nagyon tetszett. Mindent koreaiul, nagyon egyszerűen magyarázott a tanárnő, a diavetítésen szerepeltek angol magyarázatok, de az órán nem hangzott el semmi angolul.
Kicsit úgy éreztem, hogy kevesebbet tanulok, mint szerettem volna, viszont a midterm week előtt kiderült számomra, hogy a koreai 5 és 6 ténylegesen létezik és jó (mert korábban csak pletykákat hallottam róluk, de nem találtam őket a HisNetben, nem a Korean category alatt voltak, hanem a Communication alatt, hogy fel lehessen őket venni párhuzamosan a 4-gyel például). Mivel a 6-ot ugyanaz a tanár tartotta, aki a 4-et, és a mi óránk után volt eggyel, megbeszéltem a tanárnővel, hogy maradnék a 6-ra is. Magát az órát nem volt nehezebb követni, mert a tanárnő továbbra is egyszerűen magyarázott, de a feladatok nehezebbek voltak, a listeningből volt, amikor szinte semmit nem értettem, meg ott a legtöbben tényleg elég jól tudtak koreaiul, és néha tartottam tőle, hogy hátráltatom a többieket csoportos feladatnál. Viszont sokkal több szót tanultunk és használtunk, úgyhogy onnantól kezdve, hogy a 4-re és a 6-ra is bejártam, sokkal inkább úgy éreztem, hogy jobban sikerül fejlődni.
A 4-en a Sejong 2B-ből, a 6-on a 3B-ből tanultunk, és a könyvcsalád minden tagját használtuk. A dolgozatok is ezekre épültek, de direkt nagyon egyszerűre csinálta a tanárnő a dolgozatokat, hogy könnyen lehessen jó jegyet szerezni, és nagyon egyértelműen megmondta, hogy miket nézzünk át a dolgozatra. Jó hangulatban teltek az órák, szerettem mindkét társaságot, jó volt ezekre az órákra járni. Néha a szünetben a tanárnővel is tudtam beszélgetni csak úgy koreaiul.
Kellett prezentációt is csinálni az utolsó előtti hétre. A Korean 2 témája egy utazás volt a hazánkba, a 4 a hazánk egy ünnepének bemutatása, a 6-on pedig az esküvőkről kellett előadni. A 4-re összeszedtem több ünnepet, és az ezekhez kapcsolódó magyar szokásokról és kajákról meséltem, a 6-ra pedig hoztam magyar esküvői szokásokat, meg képeket a szüleim esküvőjéről. Mindkét előadás jól sikerült, megírtam hozzájuk egy scriptet, de tudtam szabadon beszélni, aminek nagyon örültem. (De akkor sem von le pontot a tanárnő, ha valaki felolvassa az előadását.) Meg jó volt másokét is hallgatni, mert igen színes társaságok voltak, hallhattunk Indonéziáról, Kínáról, Japánról, Malajziáról, az USA-ról, Bolíviáról, Malawiról, Üzbegisztánról és még biztos kihagytam néhányat.
Összességében a félév alatt sokkal kevesebbet beszéltem koreaiul, meg tanultam magamtól az órán kívül, mint ahogy elterveztem, és így nem is fejlődtem olyan rohamosan, mint szerettem volna, de azért így is sokkal jobban tudok most koreaiul, mint amikor kimentem. Csak ez így még mindig nem elég ahhoz, hogy sorozatot nézzek vagy olvassak, mert max A2-esnek mondanám továbbra is a tudásom.
Introduction to Economics
Ezt a tárgyat azért vettem fel, mert el tudtam fogadtatni az egyik kolis tárgyamnak (Gazdálkodás és menedzsment-ismeretek). Meg közben az is bennem volt, hogy szeretnék egyszer ténylegesen közgazdaságtant tanulni, hogy megnézzem, hogy nekem való lenne-e egy alapszak ilyen területen. Őszintén szólva nem annyira győzött meg ez a tárgy arról, hogy élvezném. Sokszor nem értettem, hogy miért jó ez a koncepció nekem, hogy ha a valóságban egyáltalán nem így működik, és még nem is éreztem különösebben érdekesnek a dolgok nagyobb részét. De nem bánom, hogy elvégeztem a tárgyat, legalább tanultam angolul egy kis közgazdaságtant.
A tárgy előadás volt, azaz az óra tényleg abból állt, hogy a tanár úr csak magyarázott, és szinte semmilyen interakciója nem volt a diákokkal. Emiatt minden héten az egyik óra egy online videólecke volt, amire mindig volt 3 napunk megnézni. Ebből a tárgyból például a koreaival ellentétben nem simán midterm és final volt, hanem két midtermöt is írtunk (az 5. és a 10. héten), meg a final az utolsó héten, és ez a három zh adja ki a jegyet a jelenléttel együtt. Kötelező volt bejárni az órára, hiába előadás. A dolgozatokhoz mindig töltött fel próbatesztet, és alapvetően az órai ppt-kből (amik elérhetőek voltak a Moodle itteni megfelelőjében, az LMS-ben). Szóval nagyon jól átlátható volt, hogy milyen lesz a teszt, ugyanakkor alapvetően utálom az olyan vizsgákat, amik feleletválasztós tesztek kevés kérdéssel, mert itt is a 20 kérdésből ha már hármat elrontok (mert pont olyanokat kérdez, vagy több válaszlehetőség is jónak tűnik és meg tudnám indokolni, de a tanár a másikra gondolt) akkor máris nincs meg a 90%. De szerencsére sikerült 90, 95 és 90%-ot írni, szóval boldog voltam nagyon a végén. Ezen az egy tárgyon aggódtam, hogy sikerül-e elég jól teljesíteni.
Az óra teljesen angolul volt, a tanár úr koreai volt, de jól beszélt angolul, csak néha fogalmazott érdekesen. Azt még kiemelném, hogy a tananyag egy olyan könyvre épült, ami erősen USA-központú, és így az órán is nagyon sokszor előkerült az amerikai gazdaság, és a tanár úr mindig megemlítette, hogy milyen nagy hatással van ez Koreára. Illetve azt is megemlíteném érdekességnek, hogy ez volt az egyetlen óra, ahol nem hangzott el a kereszténység mint fogalom és Isten neve.
TESOL Methodology
Ezen a tárgyon vacilláltam, hogy felvegyem-e amíg nem derült ki, hogy 3 a minimum. Ez volt az összes meghirdetett tárgy közül az egyetlen, ami még érdekelt. És az egyik legjobb döntésem volt felvenni, mert imádtam, hogy nyelvtanulásról és nyelvtanításról tanulhatok egyetemi környezetben. (A rövidítés a Teaching English to Speakers of Other Languagest takarja.) Habár ennek a tárgynak előkövetelménye az Introduction to TESOL, a tanárnő azt írta nekem e-mailben, hogy nyugodtan vegyem fel cserediákként.
Ez az óra a többivel ellentétben csak heti egyszer volt egy duplaórás blokkban, mivel a tanárnő Jeju szigetén él, és minden csütörtökön átrepült Pohangba, és péntekenként vissza. Angol anyanyelvű tanár volt, aki egyébként lelkészként is dolgozik. De nagyon kedves és közvetlen tanár volt, és nagyon szerettem a stílusát. Ez az óra abszolút gyakorlati volt, nem volt egyáltalán olyan része, hogy a tanárnő kiállt és előadást tartott, mindent maguknak kellett feldolgoznunk az órán kívül. Emiatt zh-kat sem írtunk, nem volt midterm vagy final a tárgyból.
Sok részből tevődött össze a jegyünk:
- Voltak kötelező olvasmányok, avagy szakirodalom a nyelvtanításról, amikhez kaptunk egy nagyon részletes útmutatót, hogy hogyan kell elolvasni, milyen idézeteket írjunk ki belőle, majd megadott kérdésekre kellett válaszolni idézetekkel és saját szavainkkal is alkalmazva azt, amit tanultunk az olvasmányból. Ezután pedig magunknak értékeltük, hogy mennyire sikerült ezt a feladatot teljesíteni.
- Voltak kvízek, főleg a nyelvoktatásban használt fogalmakról, ezeket otthon kellett kitölteni, bármit használhattunk hozzájuk és bármennyiszer kitölthettük, amíg nem sikerült max pontot szerezni.
- Voltak team projectek, amiből az első egy csoportos prezentáció volt 5-6 fős csoportokban.
- Egy Activity Portfolio, ahol egy tanórai feladatot kellett demonstrálni. Ehhez a tanárnő felmérte, hogy ki milyen nyelvet beszél, és így én például egy másik lánnyal együtt németet tanítottam egy kis csoportnak egy 10 perces bemutató formájában, majd ki is kellett értékelni, hogy tényleg megtanulták-e a szavakat, amit meg akartunk tanítani az aktivitás/feladat formájában.
- Volt egy Lesson Plan, azaz két teljes tanórát kellett összeraknunk feladatokkal, a feladatutasítások szövegével, célokkal együtt. Ezt 8 fős csoportokban csináltuk.
- Kaptunk pontot arra, hogy részt vettünk az activity portfoliós szimulációkban, illetve hogy részt vettünk a gimiseknek szánt workshopon, ahol megtartottuk a Lesson Planben megtervezett órákat.
- Valamint minden óra végén kitöltöttünk egy Classroom Engagement néven futó önértékelést, azaz pontozni kellett, hogy tényleg rendesen ott voltunk-e az órán (nem késtünk-e, nem mentünk-e ki közben mosdóba stb.), segítettünk-e a társainknak *minden* feladat alatt, nem vonta-e el a figyelmünket a telefonunk az óra alatt.
Nagyon jó volt, hogy a gyakorlatban is kipróbálhattuk a tanítást akár az órán a szimulációban, ahol én például részt vettem diákként a spanyol activityn meg a koreai activityken, illetve a tanárnő megszervezett egy két alkalmas délutáni workshopot gimiseknek, amit szintén mi tartottunk. Egyedül az volt rossz, hogy ilyen nagy létszámú csoportfeladatnál nehéz együttműködni, és sokszor úgy éreztem, hogy én csinálok mindent, mert ha a többieken múlik, akkor nem leszünk készen, mivel nem csinálták meg, amiket kértem.
Furcsa volt, hogy ennyire konkrét utasítást kaptunk ahhoz, hogy hogyan dolgozzuk fel az olvasmányt, de a második ilyentől kezdve már megszoktam és megszerettem, összesen 4 ilyen volt a félév alatt. Az önértékelés is nagyon szokatlan volt, ez a koreaiak számára még inkább szokatlanabb, de jó látni, hogy ilyet is lehet. (Max pontot adtam magamnak, de úgy is érzem, hogy megtettem minden tőlem telhetőt ezért.) Az órák amúgy is úgy voltak felépítve, hogy minél többféle activtyt mutatott be a tanárnő a gyakorlatban azzal, ahogy az elméletet is ezeken keresztül feldolgozta velünk a tanárnő. De nagyon tetszett összességében.
Community & Leadership Training 1
Ezt a tárgyat kötelező volt minden cserediáknak felvenni, ez a team meeting, ami minden szerdán volt. (Egy pass or fail, azaz aláírásos tárgy, nem kaptunk rá jegyet.) A koreaiaknak ehhez tartozott egy istentisztelet is a teammel, de azokon nem kellett részt vennünk. A team meetinget minden héten azzal kezdtük, hogy a bibliából hallgattunk meg egy részletet (koreaiul, és volt angol felirat a videón), ez volt az első 10-15 perc. Utána pedig mindig más volt, a második alkalommal például egy játékkal eldöntöttük azt a sorrendet, hogy melyik héten melyik „család” (teamen belüli 5-6 fős csoport) csinálta a programot, és ezek között voltak vetélkedők, zenekvízek, fotós feladatok stb. Illetve egyszer előadott a team az istentisztelet elején egy kis táncot valamilyen keresztény gyerekdalra, és 2 héten keresztül arra használták a team meeting idejét, hogy ezt gyakorolták (ez sem volt kötelező nekünk).
Alapvetően koreaiul zajlott az egész, és csak ketten voltunk cserediákok a teamben, szóval önkéntesen felléptek mindkettőnk családjából fordítónak az emberek, mert még nem nagyon alakult ki a rendszer, hogy hogyan kezelik a külföldieket, mert idén voltak először külföldiek koreai teamekben. A team meeting után pedig együtt vacsoráztunk a családunkkal, ez a 밥고, a kötelező közös kajálás (de csak a Handongon hívják így).
Itthoni dolgok
Az ügyintézés viszonylag egyszerű volt (legalábbis az biztos, hogy Németország katasztrófa lesz és ahhoz képest koreai tárgyak elfogadtatása kb. 0 bonyodalommal járt). A kint felvett tárgyainkat fel kellett vinni egy elfogadtatásos papírra, az egyetlen megfeleltethető tárgyam adatait (a kolis értelmiségképzőnek elfogadható Intro to Economics), a többihez pedig beírtuk, hogy szabválként tudják elfogadni. (Ezek egyébként nem számítanak bele a kredittúllépésbe és alapvetően 3 kreditnek fogadják el.) A kinti tárgyaink 6 ECTS-t értek, és ezt kellett beírni a papírra, de amúgy 3 koreai kredit pont 3 magyar kreditnek felel meg. (De mint utólag kiderült, semmilyen jelentősége nem volt ennek, mert speciális indexsorra kerülnek a külföldön elvégzett tárgyak, és nem számítanak bele az átlagba vagy a felvett kreditekbe. Azaz ha valaki nem csinál itthon kedvezményes tanrenden tárgyakat közben, annak 0? 1? lesz az átlaga.) Az egyetlen csavar az volt, hogy azt mondták, hogy a team meetinget is vigyük fel, és be is került a Neptunba 3 kredittel, miközben azt is mondták, nem fogják tudni szabválként elfogadni, mert nem kapunk rá százalékos értékelést, csak egy aláírást. Szóval várom, hogy mi fog történni vele, ha majd leadom a transcriptet a koreai eredményekről. (Megyjegyzés: sikerült elfogadtatni, mert e-mailben tudtunk kérni a team professorunktól egy százalékos értékelést a jelenlét alapján.) Ha minden igaz, százalékos eredményeket fogunk kapni, és ezeket fogják majd valahogy átváltani jegyekre a Neptunban. (Nem tudni, milyen százalékokkal dolgoznak, hány százaléktól adnak ötöst például, és nem is árulták el, amikor megkérdeztem.)
Mivel aktív a félévünk az itthoni egyetemen közben, van lehetőség felvenni itthoni tárgyakat. A gyakorlatokhoz le kellett adni a kedvezményes tanrendes kérelmet, és egyeztetni az oktatóval, hogy hogyan tudunk jegyet szerezni. (Persze nem minden tárgy teljesíthető így, például a kutatási szeminárium tárgyat nem engedte az oktató külföldről teljesíteni.) Az előadásokból pedig januárban tudok majd vizsgázni. Így gyakorlatilag majdnem az összes itthoni tárgyamat is tudom teljesíteni, de erről majd a vizsgaidőszak végén beszámolok.