Talán ez az egyik legjobb értelmiségképző a koliban.
Óra: Családi és közösségi életre nevelés
Oktató: Horváth P.
Modul: szakkollégium, értelmiségképzők
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: –
Aktuális félév: 2.
Tárgyfelvétel környékén még bizonytalan voltam, hogy az egészségtudatosság után melyik értelmiségképzővel akarom folytatni a tárgyakat, főleg a gazdaságit fontolgattam még, de miután kedden úgy gyakorlatilag reggel 8-tól este 9-ig órám lett volna, az egyik eshetőségben teljesen szünet nélkül, végül úgy döntöttem, hogy legyen inkább a hétfőn lévő családi.
Habár eredetileg kicsit ellenszenvesnek tűnt ennek a tárgynak a neve, igazából tök érdekes témákat és beszélgetéseket takart. Eleve minden órát azzal kezdtünk, hogy átrendeztük a termet és egy nagy körben ültünk le. Ezután azzal kellett beköszönni, hogy épp hogyan érezzük magunkat, illetve ebből volt egy kiköszönő kör is. (És a jól, rosszul és fáradtan nem kielégítő válaszok.) Ennek főleg az a célja, hogy a kapkodó mindennapokban megálljunk kicsit, átgondoljuk, hogy hogy vagyunk, és megfogalmazzuk az érzéseinket.
Beszéltünk fejlődésről, egészséges és diszfunkcionális családmodellekről, transzgenerációs mintázatokról, volt szó társadalmi szerepekről, közösségekről, barátokról, virtuális barátságokról, meg még sok mindenről.
Az eddigiek után valószínűleg nem meglepő, hogy az óra is nagyon interaktív volt, rajzoltunk például szereptortát (az életünk hány százalékát teszi ki az, hogy testvérek, gyerekek, unokák, barátok, egyetemisták stb. vagyunk), csináltunk különböző kísérleteket (milyen, amikor bekötött szemmel kell tájékozódni, és csak akkor avatkozik közbe a másik, ha veszélyben vagyunk), meg sokat beszélgettünk. De kellett például a szülőkkel is interjút csinálni arról, hogy a fejlődésünk melyik szakaszát hogyan élték meg, hogy érezték magukat akkor.
Szóval tényleg sokféle téma és feladat volt az órán, és tök jó volt elgondolkodni bizonyos dolgokon, akár például önismeret szempontjából. Meg az is tetszett, hogy jó volt a közösség, jó hangulatban teltek az órák, és így lehetőségem volt olyanokkal beszélgetni, akikkel egyébként nem feltétlen nagyon futnék össze a kollégiumban. Összességében egy kicsit olyan érzés volt az óra, mint egy bevezetés a pszichológiába, ami nekem tök jó volt, bár a pszichológia szakosoknak nagyon sok olyan dolog és kísérlet kerül elő, amit ők már megcsináltak korábban valamelyik órájukon.
Jegyszerzés
Egy beadandót kért a tanár úr, gyakorlatilag bármilyen témából, amit érintettünk a félév során, akár például az interjúhoz írt reflexiónkat is be lehetett adni, nem osztályoz szigorúan a tanár úr.