A kolis értelmiségképzők közül ez az első, amit megcsináltam. Habár eredetileg nem ez volt tervben erre a félévre, de amit szerettem volna, nagyon hamar betelt, és akkor még nem tudtam, hogy ezekre könnyen kapni bővítést, ha írunk a kolis ügyintézőnek.
Óra: Egészségtudatosság
Oktató: Dr. Lázár I.
Modul: szakkolis tárgyak, értelmiségképzők
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: bármelyik
Aktuális félév: 1.
Sok mindenről volt szó a félév során, amit nem várnánk egy egészségtudatosság névre hallgató órán. Néha olyan megközelítéseket és egészségre kiható faktorokat hozott a tanár úr, amikre nem is gondolnánk.
Az első órán arról beszéltünk, hogy mi az az ember (és nem kaptunk rá választ, csak hogy az egy kontextuális valami). Beszéltünk az életmód-orvoslástanról, szociomatikáról, a 4T-modellről (természet, technológia, tudás, társadalom), a sense of coherence-ről, az A, B, C típusú személyiségről, kötődésproblémákról, különböző stresszorokról és még sorolhatnám. És ha valakinek fogalma sincs, hogy ezek mik, a tárgy elvégzése után mondjuk talán a feléről lesz.
Forrás: a tanár úr egyik tanulmánya, amire mondta, hogy jó lenne, ha elolvasnánk
A táplálkozásról nem igazán volt szó, pedig arra még számítottam, de az például elhangzott, hogy mit és hogyan érdemes mozogni, mennyit kellene aludni stb. Néztünk az órán rövidfilmrészleteket (pl. Archaikus torzó – egy élmény volt), meg meghallgattunk egy Eminem-számot, mert jól reprezentálta az anya és a fiú közti kötődéssérülést. Mutogatott a tanár úr statisztikát is, például a diagramokon látszott, hogy a templomba járó hívők a legegészségesebbek, utána az ateisták, és a maguk módján vallásosak egészségügyi mutatói voltak a legrosszabbak. Összességében az óra szeminárium létére inkább olyan volt, mint egy előadás, ahol a tanár úr a ppt-kről magyarázott.
A tanár úr volt belgyógyász és pszichoterapeuta is volt, és nagyon művelt mindenféle téren. Viszont ebből az is következik, hogy amikor valaki úgy mutatta be nekem az órát, hogy a tanár úrnak minden harmadik szava valamilyen orvosi vagy nem orvosi szakszó, amit életemben nem hallottam, akkor nem hazudott.
Az egészségtudatosságon túl a tanár úrnak célja a jövendőbeli magyar értelmiség nevelése a kollégiumban, így nem fél például a politikai értékütköztetéstől sem. Arról is mesélt, hogy a Trianon milyen tragédia volt a magyarság számára, ahogy a Kodály-módszer kiiktatása is az oktatásból. Volt szó az inverz Stockholm-szindrómáról is, illetve azt a kérdést is feltette mindenkinek a tanár úr, hogy hány százalékos a hazadeficitünk. Örül neki, ha nyitottak vagyunk a sajátunktól eltérő nézetekre, illetve ha kérdezünk. (Egyszer óra után feltettem neki egy kérdést, és olyan lelkes volt, hogy 45 percben fejtette ki a választ.)
Jegyszerzés
A kurzus teljesítéséhez egy beadandót kért a tanár úr az egészségfilozófiánkról. Ez annyit tesz, hogy írjuk le, hogy hogy képzeljük el az egészséges életmódot. Nem kell, hogy bármi köze legyen az órához, szimplán örül neki, ha valami az órai anyagból is megjelenik benne. Igazából szakirodalom és hivatkozások sem kellenek, ha magunktól is tudunk 3-4 oldalt írni arról, hogy szerintünk mi tartozik az egészséghez. Annyi a célja a beadandónak, hogy életünk során legalább egyszer átgondoljuk és írjunk valami összefoglalót arról, hogy hogyan szeretnénk megőrizni az egészségünket. Ha nem provokáljuk benne szándékosan a tanár urat, akkor nem fog ötösnél rosszabb jegyet adni.
About the Author
