Őszintén szólva nem nagyon tudtam, hogy mit várjak ettől az órától, mert hallottam, hogy tavaly megreformálták a tárgyat, és már nem úgy működik, mint régen.
Óra: Kelet népei I.
Oktató: Dr. Soós S. B., Sárközi I. Gy., Dr. Lázár M., Nguyen K., Csomán G., Kardos T.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: előadás
Kredit: 3
Ajánlott félév: 2.
Aktuális félév: 2.
Szóval korábban minden órára más tanár jött be előadni, ez annyiban változott, hogy most egy tanár több órát kap, és így kevésbé kell rohanni, több idő jut az érdekességekre.
Idén Sárközi tanárnő tartott két órát Kína népeiről, röviden átnéztük Kína földrajzát, történetét, hogy ott milyen földművelő, nomád vagy hegyi népek éltek vagy élnek, beszéltünk az etnikumokról, illetve a tanárnő külön mesélt az érdekesebb közösségekről, ahol például matriarchális társadalom van. Nagyon tetszett, hogy a képeknek a nagyobb része a tanárnő saját képei, amiket akkor készített, amikor beutazta a területet.
Ezután Lázár tanárnő folytatta ókori kapcsolattörténettel. Megnéztük, hogy milyen forrásaink vannak, ezek alapján milyen kapcsolat volt Kína és Japán vagy Kína és a Koreai-félsziget államai között. Láttunk példákat arra, amikor a források ellentmondanak egymásnak, néztünk koreai sírhalmokat, részletesebben beszéltünk a Fukuoka közelében megtalált aranypecsétről, Yamataikoku feltétlezett helyeiről, és még sok másról is.
Ezt követően Koreáról tartott két előadást egy vendégoktató az ELTE Koreai Tanszékéről. Az első óra elég tömény történelem volt az őskőkortól máig (ami még durvább, mint az országismeret II.), a második óra pedig sokkal inkább a koreai kultúráról, ünnepekről és érdekességekről szólt. A tanárnő javasolt koreai ételeket, italokat, amiket mindenképp próbáljunk ki, de volt szó a hagyományos koreai házakról és a hanbokról is. El nem tudom mondani, mennyire értékeltem, hogy minden koreai fogalom szerepelt hangullal a ppt-n.
A következő két órán Tajvanról hallottunk, szintén egy meghívott oktató tartott előadást, aki Tajvanon is tanult. Itt is volt földrajz, történelem, demográfia, gazdaság, politika, meg alapvetően azt akarta a tanár úr átadni, hogy miért érdemes Tajvannal foglalkozni.
Az utolsó két órán pedig Kardos tanárnő mesélt kapcsolattörténetről, illetve az ópiumról. Közben pedig olyan képeket vetített ki, amiket egészen biztosan nem fogok megtalálni sehol.
Nem volt túl népszerű az óra, már csak azért sem, mert pénteken 2-től fél 4-ig volt az előadás. Csak egyszer hiányoztam, amikor a kari TDK-forduló volt, de így is az volt az érzésem, hogy sokszor volt olyan, hogy sok mindent nem fogtam már fel az elhangzottakból, és lassan akart eltelni az óra. Aminek nem az volt az oka, hogy unalmasak voltak az előadások, csak péntek délután már nem sok kedve van az embernek az egyetemhez egy hosszú hét után.
Vizsga
A vizsga egy feleletválasztós teszt volt. Az előadók adtak le kérdéseket, és Soós tanár úr ebből állította össze a tesztet. 16 kérdés volt, szóval eléggé kikészített ez a vizsga, amiért szinte egyáltalán nem lehetett pontot veszíteni, ha ötöst akart valaki. Ráadásul sok előadás a töris rész miatt tele volt évszámokkal, és azért ezekre is rá-rákérdeztek az előadók, különösen Tajvanról volt a mi vizsgánknál sok évszám (amik a felkészülésnél nem tűntek fontosnak).
Nagyjából másfél napot készültem a vizsgára, főleg a ppt-k és a füzetbeli jegyzeteim alapján. A ppt-ket csak néhány oktató küldte el magától, a többit úgy sikerült megszerezni, hogy felvettük velük a kapcsolatot e-mailben. Volt több olyan kérdés a tesztben, aminél fogalmam sem volt a válaszról, és gyakorlatilag csak azért sikerült ötösre, mert szerencsém volt, és bejöttek a tippjeim. Az mindenképpen hasznos volt, hogy a koreai töris szabvált is ebben a félévben csináltam és pont a kelet népei előtt vizsgáztam belőle, mert így a modern koreai töriről mindent tudtam évszámokkal együtt, és így nem kellett még azt is külön tanulni.