Tárgyleírás: Keleti filológia I.
Ez volt az egyik kedvenc órám az első félévben, és egyben talán a leghasznosabb is az egyetemi évekre nézve.
Óra: Bevezetés a keleti filológiák alapvető módszereibe I.
Oktató: Dr. Doma P.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: gyakorlat
Kredit: 2
Ajánlott félév: 1.
Aktuális félév: 1.
A tárgy elsősorban arról szólt, hogy elkezdjünk ismerkedni a kutatással és a tudományos szöveg írásával, márpedig ez egy elég fontos része az egyetemnek. Az első órákon a szakirodalomról volt szó, a tanárnő mutatott sok hasznos oldalt, ahol találunk Japánnal kapcsolatos publikációkat, külön kiemelve azokat, amelyekhez az egyetemen keresztül van hozzáférésünk. Beszéltünk a hivatkozásról, az idézésről, a plágiumról, sőt, még egy Word-gyorstalpalót is kaptunk ahhoz, hogy meg tudjuk szerkeszteni a szövegünket. A félév második felében a tudományos szöveg, annak stílusa és felépítése volt hangsúlyosabb, megbeszéltük, mi kerüljön egy bevezetésbe, összegzésbe, akár egy hosszabb bekezdést hogyan érdemes felépíteni.
Az órákon voltak csoportos feladatok például a hivatkozással vagy a stílusrétegekkel kapcsolatban, illetve voltunk könyvtárlátogatáson is. A Szabó Ervin könyvtárban is tartottak nekünk egy kis bemutatót az online katalógusról és a könyvtár szintjeiről. Voltunk az R6-ban található keleti gyűjteményben is, ahol egy könyvészeti előadást hallgathattunk meg, az is érdekes volt. Ebből anno sok mindent meg kellett tanulnom informatikából az érettségi szóbeli részére, ám azóta már sokat felejtettem, hiába ez volt az egyik kedvenc témám.
A tanárnő nagyon aranyos és segítőkész volt, illetve még akkor is élveztem az órát, amikor kevesebb újdonság hangzott el, mivel akkor is szórakoztatóan adta elő az anyagot. (Bármennyire is meglepő, hogy a szakirodalomról és a tudományos szövegről lehet humorral beszélni.) Külön figyelt arra is, hogy a példákban kifejezetten olyan szakirodalmi tételeket hozzon, amelyek nekünk is hasznosak lehetnek a japános tanulmányaink során.
Jegyszerzés (és feladatok)
A kurzus teljesítésének feltétele volt, hogy a félév során a 7 házi feladat közül 4-et megcsináljunk. Ezek között szerepelt például szakirodalmi tételek gyűjtése, hivatkozások készítése, egy adott könyv megkeresése a könyvtárban és idézetek javítása is. Alapvetően tök szórakoztató feladatok voltak, úgyhogy egyedül a jegyzetelős feladatot hagytam ki. A házik a jegybe nem számítottak bele, viszont ha valaki nagyon közel állt a jobb jegyhez, akkor figyelembe vette a tanárnő a minimumon felül beadott házikat.
A jegyet alapvetően az utolsó feladatra kaptuk, ami egy 1,5–2 oldalas tudományos szöveg megírása volt. A legelső órán kihúzott mindenki egy témát magának, amit utána szűkítettünk. A témák között voltak japán császárok, rendezők, írók, harcművészetek, japán konyha, illetve egyéb japános fogalmak, mint az ukiyo-e. Én a kabukit kaptam, amit először egy egészen más szempontból akartam megközelíteni, mint ami végül kisült belőle, de találtam szimpatikus szakirodalmi tételeket nyelvészeti vonatkozásban, úgyhogy ez lett végül a szűkített téma. (A jó hosszú és barátságtalan tudományos címe a beadandómnak úgy hangzott, hogy Az Edo-kori kabuki szövegeinek nyelvészeti kutatásához való hozzáállás az 1980-as és az 1990-es években.)
Az értékeléshez előre felhívta a figyelmet a tanárnő arra, hogy mikre figyeljünk, mert ezekre fog pontot adni, így például elvárás volt, hogy felhasználjunk minimum egy idegen nyelvű forrást, illetve ne csak online megjelent cikkekből dolgozzunk. Értékes pontok jártak arra is, hogy sikerült-e a formázásban tartanunk magunkat a stíluslaphoz. Eleinte nem voltam olyan jó viszonyban a stíluslappal (mert egy másik fajta szerintem jobban mutat, amit pl. az OKTV-pályamunkáimhoz használtam), de aztán sikerült megbarátkozni vele. Habár a tanárnő javaslata ellenére nem ragasztottam fel az ágyam fölé csillámmal és rózsaszín szalagokkal a stíluslapot, a félév során annyit használtuk, hogy szinte már fejből is megy az egész. Összesen 70 pontot lehetett kapni a dolgozatra, figyelni kellett az apró részletekre, hogy minden pontosan megfeleljen a tudományos szöveg elvárásainak, de szerintem bőven elég támpontot kaptunk ahhoz, hogy jól meg tudjuk írni. Ha pedig bármi kérdésünk volt a beadandóval kapcsolatban, e-mailben is lehetett keresni a tanárnőt, és általában gyorsan válaszolt is rá.