Régóta szerettem már elkezdeni komolyabban foglalkozni a koreaival, és most, hogy itt volt a lehetőség, rögtön bele is vágtam a nyelvtanulásba.
Óra: Másik keleti vagy ókori nyelv I.
Oktató: Dr. Kim S.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: 3. vagy 1. (ezt még kifejtem)
Aktuális félév: 1.
A második nyelv lehet kínai vagy koreai (és talán perzsa is, ha elindul), amit heti egyszer 90 percben tanulunk két féléven keresztül. Arra valószínűleg elég lesz, hogy adjon valami alapot, amire jól lehet építeni a későbbiekben, ha tovább foglalkozunk vele – márpedig nekem ez a célom a koreaival. A mintaterv a 3. félévre írja alapvetően a tárgyat, a haladósoknak szerepel benne, hogy akár az elsőben is felvehetik. A mi évfolyamunkon kötelező volt felvenni a koreait azoknak, akik koreai specializációra szerettek volna menni, a kínai szakirányhoz szabválként voltak meghirdetve nyelvi alapozó tárgyak. (Ez lehet, változni fog, ha elindul következő évtől a koreai szak.)
Több helyről hallottam, hogy mindig nagy a harc a koreaiért, és ezért feleslegesen nem kéne foglalni a másodévesek elől a helyet, viszont most már valamivel kevésbé problémás a dolog, mivel mióta Nam tanárnő is tart órát, több csoport is indul. A mi csoportunk már be sem telt, még maradt két szabad hely rá, úgyhogy megnyugodtam, hogy senki elől nem veszem el a helyet.
A hosszas bevezetés után most már rátérhetek az órára is. A legfontosabb infó, hogy a tanár úr angolul tartja az órát, tehát angoltudás nélkül nem fogjuk érteni a nyelvtani magyarázatokat. De a példamondatok és a szavak sokszor elhangoznak magyarul, mert Kim tanár úr is tanulgat magyarul. Egyébként nagyon aranyos a tanár úr, az órák mindig jó hangulatban teltek. Az a benyomásom, hogy a tanár úr maga a megtestesített nyugalom, de szokott viccelődni is. (Viszont a hiányzásokat szigorúan veszi, minden óra elején van névsorolvasás, amit nem érdemes lekésni.) Az órát még az is feldobta, hogy a félév második felében többször ellátogatott hozzánk Minjun, a koreai cserediák, aki szövegeket olvasott fel és párbeszédet gyakorolt velünk. Az egyik legnagyobb sikerélményem az volt, amikor óra után megkérdeztem tőle koreaiul, hogy mit tanul az egyetemen, és megértettem, hogy angolt.
A Sejong könyvből tanultunk, az első 6 leckét vettük át a félév alatt. Az első néhány órát a hangul tanulására szántuk, szóval a japánórákkal ellentétben ide nem kell úgy érkezni, hogy már eleve tudunk olvasni és írni. A tempó szerintem teljesen tartható volt, a házi minden hétre az adott lecke munkafüzetbeli feladatai voltak, ami nagyjából fél órát vett el általában az előző estémből. A házit az órák elején meg is nézte a tanár úr, és kijavította, ha talált benne például helyesírási hibát. (Mondjuk amikor 안녕하세요 helyett 안녕하새요-t írtam, vagy amikor 헝가리 helyett 헌가리-t.)
Jegyszerzés
Két 100 pontos zh-t írtunk a félévben, az elsőt a Sejong első három leckéjéből, a másodikat a negyedik leckétől a hatodikig. Ennek volt hallgatás, nyelvtani, szövegértés és írás része is. A hallgatásnál például szavakat vagy mondatokat kellett leírni, amiket a tanár úr olvasott fel érthető tempóban, és többször el is ismételte őket. A nyelvtan a tanult 6-6 nyelvtani pontot (partikulát, ragozást, kötőszót) kérte számon, illetve néhány kérdéshez kellett tudni szavakat – ehhez nagyon hasznos a plusz jegyzet és annak szólistái, amiket egy korábbi tanársegéd írt. A szövegértés olyan jellegű volt, mint amilyen feladatok a munkafüzet végén vannak, az íráskészséghez pedig kaptunk témákat, ezeket hasznos volt kidolgozni előre.
Összességében nem éreztem olyan nehéznek a zh-kat. A szókincs és a helyesírás elég fontos, az elsőre azért bőven több órát tanultam mind szavakat, mind az első lecke előtt szereplő kifejezéseket, mint a 고맙습나다. (És hasznomra is váltak a zh-n.) A második zh-ra kevesebbet tanultam, de addigra annyit gyakoroltuk a szókincset, hogy már ment elég jól, és alig kellett új szavakat memorizálni. Az első 98% lett, a második 100%, abszolút elégedett vagyok velük.