A szakkolinak gyakorlatilag a legfontosabb része, hogy tagjai vagyunk egy műhelynek, és jobban elmélyedünk valamilyen tudományterületben.
Óra: Nyelv, kultúra és identitás – kutatásmódszertani kérdések 6.
Oktató: Dr. Pődör D.
Modul: szakkolis tárgyak, műhely
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: összes
Aktuális félév: 1.
A legtöbb műhelyórára jött egy nyelvész (nagyrészt a Károliról), és a kutatási területükről tartottak nekünk előadást. A tanárnő igyekszik a nyelvészet minél több területéről előadókat hívni, hogy betekintést nyerjünk a kutatásokba, és ezáltal közelebb kerüljünk a saját kutatási témánk megtalálásához.
Ebben a félévben 8 előadó érkezett a műhelyórákra:
- Sólyom, R. A szaknyelvi nyelvhasználat szemantikája (metafora, fogalmi integráció megjelenése a szakszövegekben)
- Maclean, M. Language policy in Scotland: The case of Scottish Gaelic
- Kontra, M. A budapesti beszéd kutatása
- Somodi, J. Magyarországi japánnyelv-tanulók visszautasítási stratégiái anyanyelvi beszélőkkel összehasonlítva
- Menyhei, Zs. Alkalmazott nyelvészeti kutatások
- Szatzker, Sz. A jövő igeidő és a jövő kifejezőeszközei a német–magyar kontrasztív és nyelvtipológiai megközelítésben
- Nagy, J. Két- és többnyelvűség
- Nádor, O. Kelet-Közép-Európa nyelvész szemmel
Igazából az összes előadás érdekes volt. Kifejezetten örültem annak, hogy volt egy előadás japános vonatkozásban is Somodi tanárnő jóvoltából, illetve a többnyelvűségről szóló előadás középpontjában a Kanadában élő koreai diaszpóra állt, úgyhogy szerintem ki lett elégítve a keletis része a műhelynek (meglepő, de majdnem a felét kitesszük jelenleg). Kifejezetten tetszett még, hogy egyes előadások interaktívak voltak, például Menyhei tanárnő egy kis szabadulószobás játékkal is készült, Szatzker tanárnő pedig olyan feladatsort hozott, amelynek a segítségével együtt gondolkodva néztük végig a magyar és német jövő idő témáját.
Jegyszerzés
Három részből állt össze a jegyünk. A félév során el kellett menni egy nyelvészeti konferenciának egy szekciójára, és annak egy előadásáról írni egy konferenciabeszámolót kb. 1,5 oldalban (bár én végül a szekció összes előadását összefoglaltam). Ennek az a célja, hogy kicsit megtapasztaljuk, milyen a tudományos élet. Nekem annyira megtetszett a konferencialátogatás, hogy utána a félévben még többre is elmentem.
A második részét a jegynek egy kb. 10 000 karakteres szemináriumi dolgozat teszi ki (ami – mint azt filológián megtanultuk – szóközzel értendő). A félévben végzett kutatás összefoglalása lenne a cél, azonban az elsősök ilyenkor még azzal vannak elfoglalva, hogy egyáltalán találjanak valamilyen témát, ami érdekli őket, így szakirodalmi összefoglalót is lehetett írni. Ez annyit tesz, hogy egy szimpatikus nyelvészeti könyv adott fejezetét összefoglaljuk, esetleg ha már van több szakirodalmi tétel, akkor többet. Mire már megszoktam a félév végére a filológián használt stíluslapot, ehhez kaptunk egy teljesen másikat, de egész szórakoztató volt, hogy más stíluslappal dolgozni olyan, mintha egy másik nyelvet kéne elsajátítani.
Végül pedig az utolsó órán a szemináriumi dolgozat témáját prezentáltuk PPT-vel kb. 5–10 percben. Itt is, illetve írásban is kaptunk visszajelzést, valamint Pődör tanárnő a kutatást nyomon követi, és igyekszik segíteni, témavezetőt javasolni stb. Ugyan a későbbiekben a japán hangsúlyozással szeretnék foglalkozni, ebben a félévben inkább a korábbi OKTV-s témám mellett tettem le a voksot, és a névutókkal foglalkoztam tovább. A szemináriumi dolgozatot is ebből írtam, és a cél egy publikálható tanulmány megírása lenne a következő félév elején.