Ahogy már emlegettem párszor, nem annyira vagyok jóban a törivel, és ezzel a tárggyal emiatt nehezebb is volt megküzdeni, mivel eddig ez hasonlított leginkább a középiskolai törire, ahol főleg neveket, fogalmakat és évszámokat kellett megtanulni.
Óra: Japán országismeret II. – japán történelem
Oktató: Szabó N.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: előadás
Kredit: 2
Ajánlott félév: 2. (bár a mintaterv a 4. félévre írta, érdemes hamarabb letudni)
Aktuális félév: 2.
Ez egy fél féléves tárgy volt, azaz 6 db 90 perces óránk volt arra, hogy átvegyük a japán törit a jégkorszaktól napjainkig. Ami már önmagában is eléggé lehetetlen küldetésnek hangzik. De az a jó hírem van, hogy mi voltunk az utolsó évfolyam, akiknek ilyen kevés órába kellett belezsúfolni az anyagot, a következő évtől már 12 óra lesz az országismeret I.-re és a II.-re is.
Viszont tényleg átvettük ebben a szűk időkeretben a teljes japán törit, és minden említve volt. (Persze elég felszínesen, de aki többet szeretne, annak ott a töri specializáció.) Nem is ártott már, mert az első félév után Japán történelme a fejemben úgy nézett ki, hogy a jégkorszaktól kb. a Heian-kor kezdetéig megvolt, mi történt, aztán egy nagy képszakadás, és csak ott vesszük fel a fonalat, hogy Meiji-kor és kinyitjuk az ország kapuit. És bár tényleg meg kellett küzdeni a tárggyal, igazából azt is vártam a szaktól, hogy legalább nagyjából tisztában legyek Japán történelmével, mert egyedül biztos nem tudnám rávenni magam, hogy szabadidőmben törikönyveket olvasgassak. És így a lényeg szerintem tényleg megmaradt – ha a konkrét évszámok nem is.
Vizsga
A vizsgára elsősorban egy előre közzétett jegyzetből készültem fel. (Sajátom annyira nem lett belőle, miután az órák feléről hiányoztam különböző okokból – például a minor- és specializációválasztós nyílt napot is az óra idejére tették be.) A vizsga elején volt egy beugró, ami a legfontosabb nevekre, évszámokra, eseményekre kérdezett rá, ez szerintem egyáltalán nem volt nehéz, ha valaki megtanulta az anyagot. Aki pedig elérte a minimumpontszámot a beugrón, kapott egy esszétémát. Ezek a záróvizsga töris tételsorából kerültek ki, én a 8-as tételt kaptam:
8. Az országegyesítés folyamata. Az első kontaktusok Európával, az első misszionáriusok, a kereszténység megjelenése Japánban. Az elzárkózás időszaka.
Kicsit bajban voltam, mert eléggé tág a téma, az első misszionáriusok még a Muromachi-korszakban érkeztek, az országegyesítés főleg az Azuchi–Momoyama-korszakot takarja, az elzárkózást meg a Tokugawák csinálták, szóval egy szép, három korszakot átívelő tétel jutott nekem. Ezzel pedig csak a vizsgán szembesültem, mert hiába olvasgattam el a tételeket, ezt letudtam annyival, hogy ez az Azuchi–Momoyama-korszak tétele, és ennyi. De azt hiszem, sikerült mindent leírni, ami szükséges volt, mert ötöst kaptam.
A vizsgára kb. 3 napot tanultam, ami alatt a 40 oldalas jegyzetet tovább rövidítve kijegyzeteltem címszavakban a füzetembe, kb. fél és egy oldal között lett így minden tétel, és az már eleve sokat segített, hogy egyszer leírtam kézzel a legfontosabb neveket, évszámokat. A fogalmak szerencsére könnyen megmaradtak, mert a kanji is sokat segít (nem kellett megtanulni, de ott voltak a jegyzetben), inkább az évszámokra kellett több időt szánnom. Más már csinált hozzá Quizletet, azon kb. 1 óra alatt végigmentem, meg még ismételgettem párszor. Plusz még többször átnéztem az összes tételt, és ez így elég volt.
Ezt mondanám a leghúzósabb vizsgámnak a félévben, és az sem segített, hogy a vizsgaidőszak végén már nem sok kedvem volt hozzá, miután ez maradt a legvégére. De örülök neki, hogy sikerült ezzel is megbirkózni, úgy hallottam, hogy ez volt a legnehezebb a négy országismeret közül.