Skip to content

Tárgyleírás: Régészet (kötvál)

Szerepel a mintatervben egy kötelezően választható tárgy. Ebből pontosan egy darabot kell megcsinálni, különben valószínűleg fizetni kell mindenféle kérvényekért. Csak a tavaszi félévben szokták meghirdetni ezeket a tárgyakat, és érdemes már 2. félévben letudni a kötvált. Akinek több is szimpatikus, őszi félévben (de akár tavaszi félévben is) előfordul, hogy szabválos tárgykódon is meghirdetik ugyanazt, és meg lehet csinálni – de ugye az nem számítható be kötválnak, csak fizetős kérvénnyel.

Nekünk négy választási lehetőségünk volt:

  • Bevezetés a japán színház világába
  • Bevezetés a japán régészetbe
  • Bemutatóvideó-készítés
  • Kereszténység a távol-keleti filmekben

Óra: Bevezetés a japán régészetbe
Oktató: Dr. Lázár M.
Modul: japán BA, kötelezően választható tárgyak
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: 2.
Aktuális félév: 2.

Az előző félév végére már egészen körvonalazódott, hogy ha jó az időpont, akkor a régészetet fogom választani, mivel a művtöri I. eléggé tetszett, és hallottam, hogy nagy az átfedés a két tárgy között. (Őszintén szólva nem annyira volt jó az időpont, és már majdnem megfontoltam, hogy a színházat csináljam, de egy időpontban voltak, szóval inkább feláldoztam a másik tárgyat, amire jó lett volna bejárni.)

A félévet a japán régészet fejlődésével kezdtük: avagy mikor kezdődött a régészeti érdeklődés, kik voltak a legfontosabb kutatók az Edo-korban és a Meiji-korban, miket fedeztek fel, neveztek el, illetve kicsit arról is beszéltünk, hogy milyen törvények és szabályozások vonatkoznak a leletekre. Ezután pedig koronként elkezdtük átvenni a történelmet a paleolitikummal kezdve a Jōmon- és Yayoi-koron át a Kofun-korral bezárólag, azaz kb. a 700-as évekig. Mindig volt egy kis történelmi háttér, hogy éppen mi volt abban a korban a Japán-szigeteken, majd megnéztük az adott korra jellemző tárgyakat. Voltak kőeszközök, agyagedények, dogūk, bronztükrök, bronzharangok, haniwák, különböző sírmellékletek és még sorolhatnám. Rengeteg képet néztünk, tényleg sokkal részletesebben vettünk mindent, mint amire a művtörin idő maradt.

Meglepően érdekes volt a régészet fejlődése is, de azért sokkal jobban élveztem, amikor már elkezdtük koronként venni a főbb leleteket. A dogūk és a haniwák között is voltak olyanok, amiket egyszerűen imádok. A kofunokra kevés idő maradt a végén, de azért előkerült a Takamatsuzuka és a Kitora kofun is a Négy Égtájőrrel.

Az első órán mondta a tanárnő, hogy a diákat nem fogjuk megkapni, szóval ennek megfelelően igyekeztem mindent lejegyzetelni. Viszonylag nagy betűkkel írok, szóval kb. 50 oldal lett a füzetben, amiben vannak kis rajzok is, hogy mi hogy nézett ki. Sokszor elég tömény volt az anyag és az óra, és le tudott fárasztani az óra végére, de mindenképpen érdekes volt, és hasznos volt részletesebben tanulni ezeket az anyagrészeket, így talán kevésbé fogom őket elfelejteni később. Kaptunk videóajánlást is a tanárnőtől, meg hozott japán nyelvű, japán általános és középiskolásoknak szóló ismeretterjesztő anyagot, amit lehetett olvasgatni, ezek kimondottan tetszettek.

Vizsga

Habár a tárgy gyakorlat, kicsit inkább egy előadásra hasonlít. Valamennyit azért beszélgettünk is, megkérdezte a tanárnő a véleményünket, de végül nem volt például a szemeszter alatt házi feladat. A jegyet alapvetően a szemeszter utolsó óráján írt zh-ra kaptuk, ami magába foglalta az egész féléves anyagot.

A vizsga minden évben eléggé más, de az biztos, hogy kell leleteket rajzolni. (Olyan cuki táncoló haniwát rajzoltam, hogy legszívesebben elhoztam volna a lapot.) Voltak lelőhely-/kofunjellemzések, tárgyak jellemzése, illetve rövidebb kérdések. Esszét nem kellett írni, de alapvetően kifejtősek a kérdések voltak, és a tanárnő azt szerette volna látni, hogy mi maradt meg az anyagból, nem azt, hogy mennyire jól tudunk tippelni.

Nagyjából 3-4 napot szántam a felkészülésre úgy, hogy közben óráink is voltak, meg egész sok program is akadt az utolsó hétre (mint a japán kerámiaművészek előadása a Néprajzi Múzeumban, vagy Tokaji tanár úr könyvbemutatója). Szerencsére azt az anyagrészt elég gyorsan fel tudtam frissíteni, amit már korábban is tanultunk művtörin, és szerintem legalább a 40%-a a felkészülésnek az volt, hogy próbáltam megjegyezni a régészek neveit, meg hogy melyikük miért volt jelentős – aztán végül mindössze egy kutató szerepelt a kérdések közt a zh-ban. De a lényeg a lényeg, teleírtam a lapot, és még ha volt is közte egy-két olyan infó, amire rosszul emlékeztem, meglett az ötös.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük