Ez volt az en bloc az első egyetemi órám, amire beültem még a félév elején. Végül pedig erről készült el az első tárgyleírás is.
Óra: Stilisztika és retorika (de inkább csak stilret)
Oktató: Dr. Dér Cs.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: gyakorlat
Kredit: 3
Ajánlott félév: 1.
Aktuális félév: 1.
Az órán alapvetően érveléssel és stilisztikai eszközökkel foglalkoztunk. Néztünk érvelési hibákat, kifejezetten sok időt szántunk arra, hogy mi az az irónia, gúny és szarkazmus, illetve a félév vége felé beszéltünk stilisztikai trópusokról (pl. metafora, metonímia) és alakzatokról (pl. kakofemizmus, hiperbola, litotész). Kicsit olyan érzés volt, mintha a gimis nyelvtananyagot tanulnánk meg újra, csak egy kicsit részletesebben.
A jegyhez kellett egy érvelő esszét írni (gyakorlatilag bármilyen témából), és az esszé megírása előtt a főbb érveket prezentálni egy 2-3 diás előadásban. Ha még nem sikerült kitalálni az előadásra a tételmondatot, ebben is segítséget kaphattunk, meg az érvek sorba rendezését és az ellenérvek cáfolását is közösen megbeszéltük. A tanárnő úgy mondta eredetileg, hogy kb. 5 perces prezentációt vár, de volt, hogy egy előadással elment 45 perc, vagy éppen a három tett ki 60 percet az órából, és a maradék 30 perc maradt a már említett témákra.
Jegyszerzés
Három részből tevődik össze a félév végén a jegy: az előadásból, az esszéből és egy zh-ból. Az előadásra kb. mindenki ötöst kapott, az esszére pedig azt mondta a tanárnő, hogy aki igényesen megírja, és stimmel a szöveg felépítése meg az érvek, annak ötöst ad. 1-2 oldalt kell írni. A témák ugyan meg vannak adva, de saját témát is lehet választani, ha tudunk mellette és ellene is érveket felsorolni. Nagyrészt tipikus nyelvvizsgás vitatémák voltak (állatkert, mamahotel, social media, háziállat családtag-e stb.), de nálunk kifejezetten említette, hogy ha valaki érzi magában a késztetést, hogy valamilyen nyelvészeti témát hozzon, akkor azt is lehet. Úgyhogy én végül a korábbi OKTV-s kutatásomra alapozva a terjengős névutók irtása/elítélése ellen érveltem. De volt iskolai egyenruha, vidék vs város és még sok más, ami nem szerepelt a felsorolt témák között, de jók vitatémának.
A zh fogalmakból állt. Megkaptuk mind a fogalmak listáját (idén 36 db volt, de mindig annyi, ameddig eljutunk az anyaggal), mind az összes levetített PPT-t, amiken szerepeltek ezek a definíciók. A definíción kívül egy tetszőleges nyelvi példát kell írni az adott jelenségre. 10 fogalmat kérdezett, de egyet lehetett passzolni, és csak 27 pontos volt a zh. De ha valaki előadta a témáját és megírta az esszét, mindkettőre ötöst kapott, akkor egy elégtelen zh-val is hármassal zárta a tárgyat. Arra is lehetőség volt, hogy akinek utolsó előtti héten nem sikerült jól a zh, utolsó héten újraírja, javítson stb.
Összegezve
Szóval nem szigorú a tanárnő, és tényleg úgy tekint a tárgyára, hogy tudja, hogy nem tartozik a japánosok legfontosabb tárgyai közé a stilisztika és retorika, amin vért kéne izzadni a jó jegyért. Sokat beszélgettünk a témákról, nagyon tájékozott a tanárnő és mindig kikérte a mi véleményünket is. Sokszor nem gondolunk bele ezekbe a témákba, és nem próbálunk meg érvelni vagy állást foglalni, ezért is szeretem a nyelvvizsgára készülést – habár ezúttal „csak” magyarul kellett mindezt. Ha pedig bármilyen (magyar) nyelvészeti kérdésről van szó, akkor nyugodtan lehet a tanárnőhöz fordulni, nagyon segítőkész, nekem nagyon sokat segített/segít a névutós kutatásomban, amin épp tovább dolgozom.