Császármetsző ősemberek, repülő bölények, vitázó buddhológusok és sok minden más volt még ezen az órán.
Óra: Távol-keleti vallások
Oktató: Dr. Soós S.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: előadás
Kredit: 2
Ajánlott félév: 1.
Aktuális félév: 1.
A félév második felében ez a tárgy váltotta a művtörit. A hat órán különféle vallásokról tanultunk: az ősemberek istenképéről, a sámánizmusról, a védikus istenekről, a buddhizmusról és a kereszténységről. A tanár úr olyan képeket pakolt be a Total Commander-es vetítésébe, hogy szerintem soha nem találkoztam volna máshol velük.
Meglepő dolgokat mondott például a barlangrajzokról is: valószínűleg nem vadászat céljából rajzoltak bölényeket a falra, hanem istenségként tisztelték őket – elvileg nem is ettek bölényt, illetve a rajzokon látni a patájuk állásából, hogy nem földön álló, hanem az égben lebegő bölényeket rajzoltak. Mesélt a tanár úr arról is, hogy a sámán szómát fogyasztva bedrogozva hogyan jár át a világok között. Kifejezetten érdekes volt Buddha élete és tanításai. A tanár úr elmagyarázta, hogy miért nem vallás a buddhizmus, habár vannak benne vallásos, filozófiai és aszkézises elemek is. A karácsonyhoz közeledve pedig elmesélte Jézus történetét, és annak ellenére, hogy ezt viszonylag jól ismerem, mégis említett több olyan részletet, amiről még sosem hallottam. Nagyon aranyos volt a tanár úr, hogy még tejkaramellás csokit is hozott az utolsó órára (amin szerintem kb. 20–30-an lehettünk már csak).
Vizsga
A vizsgának az órához csak részben volt köze, ezért nem is jegyzeteltem. A fő feladat 5 tétel kidolgozása volt egy bizonyos könyv alapján.
- A sámánizmus
- A védikus istenek
- India Buddha előtt, a védikus rítusok
- Buddha és kortársai
- Buddha üzene
Ez a könyv Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története, egy jó kis 1100 oldalas könyvecske, amiből minden tételt egy fejezet fed le. Azaz kb. 10–20 oldalt kellett kijegyzetelni tételenként. Én mindig felírtam az alcímet a könyvből és ahhoz a rövid vázlatot, viszont fontos, hogy a tanár úr folyamatos szöveget vár (nem pontokba szedett vázlatot), illetve mindezt kézzel írva. Az elmúlt években nem változtak a tételek, úgyhogy szereztem magamnak egy mintát a felsőbb évesektől, és ezt összevetettem a könyvvel. Érdekes egy olvasmány volt ez is. Jól szórakoztam rajta, amikor megemlített valamit, majd írta, hogy de erre most nem térünk ki. Vagy amikor valamiről volt egy egész bekezdés, majd a végén a megjegyzés, hogy de ez nem olyan fontos.
A szóbeli vizsgán a tanár úr beleolvas a tételekbe. Azt hallottam, hogy a korábbi években kiválaszthattuk, hogy melyik tételről szeretnénk röviden beszélni. Idén viszont megkaptuk beugrónak a kínai dinasztiák évszámait, és ezeket kellett a paleolitikus kortól a Hszia- és a Sang-dinasztián át sorolni, amíg a végére nem ért a tételeknek. Az évszámokból 46 db volt, de csak a Tavasz és ősz korszakáig jutottam, amikor megállított. Azaz 12 évszámot mondtam el neki, és ötössel kiengedett. Annyira nem rajongtam a beugróért, mert nagyon rossz vagyok abban, amikor stresszhelyzetben kell például verset mondani, és hajlamos vagyok megakadni vagy elfelejteni a dolgokat, hiába tanultam meg és gyakoroltam sokat. Szerencsére most nem rontottam benne, sikerült mindent jól mondani.
Talán erre a tárgyra kellett a legtöbbet dolgozni, bár nem tudom, mennyi időt tölthettem a filozófiatörténetes vagy irodalomtudományos olvasmányokkal. Egy tételt kidolgozni a könyv alapján simán kitett 4 órát, néha többet is. Az évszámokat előtte való nap tanultam meg, kb. 1 óra szünet nélküli magolás volt, utána pedig még jó sokszor elmondtam elejétől a végéig őket szobatársamnak. Így kicsit talán hozzászoktam, hogy valaki hallgatja, és kevésbé stresszeltem azon, amikor a tanár úrnak kellett mondani. Valószínűleg egy héttel a vizsga utánra már nem sok minden fog rémleni az évszámokból, de hátha a dinasztiák sorrendje nagyjából megmarad majd.