Június 11-én megvolt az utolsó vizsgám, és ezzel gyakorlatilag le is zártam a 2. féléves dolgaimat. Ez a poszt egy összefoglaló az 1. félévhez hasonlóan, hogy mégis mire és mennyit kellett dolgozni a félév alatt, illetve hogyan sikerült a vizsgaidőszakban beosztanom az időmet.
A félév alatti teendők
Összegyűjtöttem megint, hogy miket kellett csinálni a szorgalmi időszakban:
- 2 prezentáció: 15 perc választott témából, csak az egyiket kellett előadni (filológia)
- 1 beugró: a Kenesei-könyvből és az órai anyagból (nyelvtudomány)
- 1 zh: az egész féléves órai anyagból (régészet)
- 3 zh: az Integrated Approachból (japán nyelvtan)
- 2 zh: 3-3 lecke a Sejongból (koreai)
- 1 szóbeli: párbeszéd és kifejtős feladat (koreai)
- (1 szóbeli: társalgás és kifejtős feladatok japán nyelvgyakorlatból)
- házi feladatok: filológia 3 db, nyelvtudomány minden héten, koreai minden héten, nyelvgyakorlat kb. minden héten
Plusz a szakkolis dolgok:
- 1 beadandó: bármilyen témából, ami volt az órán (családi és közösségi életre nevelés)
- 1 beadandó: 1–1,5 oldal konferenciabeszámoló (nyelvtudományi műhely)
- 1 beadandó: 10 000 karakter szemináriumi dolgozat (nyelvtudományi műhely)
- 1 prezentáció: 15–20 perc a szemináriumi dolgozat témájából (nyelvtudományi műhely)
- 1 beadandó vagy prezentáció (német AW)
- házi feladatok: kutatási terv, annotált bibliográfia (nyelvtudományi műhely)
Plusz szabválok:
- 1 prezentáció: 15 perc választott pragmatikai témából (japán pragmatika)
- 1 szóbeli: a féléves anyag összefoglalása (oktatásmetodika)
- házi feladatok: oktatásmetodika minden héten
Vizsgaidőszak
A vizsgajelentkezés enyhén szólva is katasztrófa volt. Elvileg 9-től lett volna, de a Neptun nemhogy nem engedett be, hanem teljesen halott volt. Mivel már valamivel előtte bekészültem a vizsgajelentkezéshez, több mint egy órán át ültem a laptop előtt, hogy történni fog-e valami. Olyan 9:45 körül életre kelt a Neptun, és olyan 9:54 körül be is engedett, szóval csak minimálisan késtem a 10 órai régészetről. Szerencsére mindent sikerült oda felvennem, ahova akartam, és nem kellett semmit átvariálni amiatt, hogy beteltek volna a vizsgaidőpontok. Bár kihívás volt megtervezni a vizsgaidőszakot, mert néhány tárgynak a meghirdetett vizsgaidőpontjai eléggé keresztülhúzták a számításaimat, azt is figyelembe kellett venni, hogy a szorgalmi időszak utolsó hetében is voltak vizsgák (amiből a régészet kifejezetten tanulós volt), ráadásul a tehetségnap is a vizsgaidőszak első hetén volt.
Előző félévben azt írtam, hogy viszonylag jól sikerült felmérnem, hogy melyik tárgyra mennyit kell tanulni. Ebben a félévben is sikerült végül is, bár volt olyan, amire nem ártott volna többet készülni, és emiatt jobban stresszeltem a vizsgán, de végül meglett az ötös.
Az átlagommal abszolút elégedett vagyok, most direkt azért vettem fel ennyi tárgyat, mert szerettem volna egy 7,5 feletti kreditindexet produkálni. A második félévben sokkal kevesebb a tárgy, ha követjük a mintatervet, sokan azzal küzdöttek, hogy a 30 kreditet összeszedjék valahogy, szóval mindenképp érdemes a szabválokat ekkorra időzíteni szerintem. (A 47 kreditemből 11 szabvál, 8 a szakkoli.)
Összegezve
Habár volt sok érdekes dolog, valahogy most kevésbé éltem a kötelező japán BA-s tárgyaimat, mint az első félévben. Ez nagyrészt igaz a szorgalmi időszakra is, meg a vizsgaidőszak is kikészített picit. Szóval ebben a félévben inkább a szabválok, meg az a 8 extra nyelvészeti/germanisztikás tárgy mentett meg a kiégéstől, amikre pluszban bejártam, mert érdekeltek.
És ezzel szinte vége is a japán szaknak. Mivel nem japános specializációt választottam, hanem német minorra megyek, a továbbiakban csak két országismeret, két japán filológia, egy kelet népei, és valamennyi nyelvképzős tárgy maradt hátra, ami kifejezetten japános, és azért kicsit durva belegondolni, hogy kb. ennyi volt a japán szak.
A következő félévekben pedig – ha minden jól megy – külföldön fogok tanulni, úgyhogy majd arról is érkeznek a beszámolók.