Január 16-án megvolt az utolsó vizsgám, és ezzel gyakorlatilag le is zártam az 1. féléves dolgaimat. Ez a poszt egy összefoglaló, hogy mégis mire és mennyit kellett dolgozni a félév alatt, illetve hogyan sikerült a vizsgaidőszakban beosztanom az időmet.
A félév alatti teendők
Nagyrészt a gyakorlatokra kellett a félév alatt dolgozni: zh-kra készülni, beadandókat és házi feladatokat írni. Az egyházismeret előadásnak számít, de megajánlott jegyért ott is hasonló a helyzet.
Szóval összegyűjtve:
- 1 beadandó: 1,5–2 oldal tudományos szöveg (filológia)
- 1 beadandó: 1-2 oldal érvelő esszé (stilisztika és retorika)
- 1 beadandó: 2 oldal beszámoló egy istentiszteletről (egyházismeret)
- 1 beadandó: 2 oldal interjú lelkésszel vagy könyvhöz reflexió (egyházismeret)
- 1 prezentáció: 2-3 dia, érvek bemutatása az érvelő esszéhez (stilisztika és retorika)
- 2 zh: 3-3 lecke a Sejongból (koreai)
- 1 zh: 30–40 fogalom (stilisztika és retorika)
- (3 zh lett volna japán nyelvtanból, de végül ez elmaradt)
- (1 szóbeli: társalgás és kifejtős feladatok japán nyelvgyakorlatból)
- házi feladatok: filológia 4 db minimum, koreai minden héten, nyelvgyakorlat minden héten
Plusz a szakkolis dolgok:
- 1 beadandó: 4 oldal az egészségfilozófiánkról (egészségtudatosság)
- 1 beadandó: 1–1,5 oldal konferenciabeszámoló (nyelvtudományi műhely)
- 1 beadandó: 10 000 karakter szemináriumi dolgozat (nyelvtudományi műhely)
- 1 prezentáció: 5–8 perc a szemináriumi dolgozat témájából (nyelvtudományi műhely)
Vizsgaidőszak
A vizsgajelentkezés november 29-én (pénteken) volt 9 órától. Az aznapi filológia pont elmaradt, szóval nyugodtan fel tudtam venni a vizsgákat. Már amennyire a Neptun mellett nyugodtnak lehet lenni. Megint baromi lassú volt, kidobott mindenkit és nehezen akart visszaengedni. De sikerült mindent oda felvenni, ahova akartam, leszámítva a japán nyelvtant, amit még december 20-án letudtam volna szívesen. De rossz időpontra kattintottam, úgyhogy úgy alakult, hogy egy napra került a művtörivel, a decemberi időpont pedig betelt, mire percekkel később észrevettem – mivel kemény 5 fő volt a korlát az időpontra.
Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy változtatni kellett rajta. A távol-keleti vallásokra kidolgozandó tételek jelentősen több időt vettek igénybe, mint amivel számoltam, illetve a beugró évszámait is az utolsó óra után kaptuk meg, és túl soknak tűnt, hogy a másik két decemberi vizsgám mellé még bevállaljam ezt is. Január 3-áról meg azért kerültek át 10-ére a vizsgák, mert beteg voltam.
Ez viszont azt jelentette, hogy a januárban 5 vizsgám volt egy héten. Pro tipp: ne vegyetek fel öt vizsgát egy hétre. Azon a héten nem sok időm volt szusszanni vagy hosszabb szünetet tartani a tanulásban, ráadásul még párhuzamosan is kellett több vizsgára készülni egyszerre. Ami meg nem annyira szórakoztató. Egyébként is elég kihívás elosztani a vizsgákat az első félévben, mivel japán szakon kb. 10 vizsgával kell számolni, ha nem kapunk megajánlott jegyet. Nekem most azért volt nyolc vizsgám, mert egyházismeretből és kínai töriből szereztem megajánlott jegyet, olyan szabvált pedig nem vettem fel, amiből vizsgázni kellett volna.
Viszont a rengeteg vizsga ellenére azt gondolom, hogy viszonylag jól sikerült felmérnem, hogy mennyit kell tanulnom egy-egy vizsgára, mert jól sikerültek. A filozófiatörténetet kicsit sajnálom, mivel azt az anyagot is feldolgoztam, csak a feleletválasztós kérdéseket túlgondoltam a vizsgán, hiába írtam meg az esszét jól. De összességében a tanulmányi átlag is baromi jó, meg a kolis tárgyak megdobják a kreditindexet is (amit úgy számolunk, mintha 30 kreditet végeztünk volna el), és azért 42 kredittel viszonylag könnyű nagyon magas kreditindexet produkálni – már a vizsgaidőszak előtti héten is számolgattam, hogy a gyakorlatok eredményével még akkor is 5 felett maradna a kreditindexem, ha minden vizsgám kettesre sikerülne.
Nekem az volt a tapasztalatom, hogy egy átlag japános vizsgára 2 nap készülés elég volt. Kissé kivételt képez még a távol-keleti vallások, amire sok idő volt kidolgozni a tételeket, bár folyamatos munkával az is összehozható 2-3 nap alatt. Az általános bölcsész tárgyakra (filozófiatörténet, irodalomtudomány) viszont határozottan több időre volt szükség, mivel nagy mennyiségű olvasmánnyal kellett megküzdeni.
Összegezve
Annak ellenére, hogy sok tárgyunk még nem vagy csak részben kötődött Japánhoz, gyakorlatilag mindet élveztem valamennyire, és mindegyiken tanultam valami érdekeset. A szorgalmi időszak alatt több szabadidőm volt, így például belefért felkészülni egy C2-es nyelvvizsgára németből, meg tudtam nyelvészeti konferenciákra járni. A vizsgaidőszakban kevés idő jutott pihenésre, bár egész tűrhető volt ahhoz képest, amire számítottam. Persze így is nagyon sokat kellett tanulni, de nem éreztem leterheltebbnek magamat, mint amikor három OKTV-döntő, egy kisérettségi és két témazáró volt egy héten tavaly.