avagy minden, ami a japántanuláshoz kellhet
Egy korábbi posztban már nagy vonalakban bemutattam, hogy milyen nyelv is az a japán. Ez a cikk pedig egy gyűjteménye lesz azoknak az oldalaknak, appoknak, videóknak és egyebeknek, amik hasznunkra lehetnek, ha otthonról tanulunk japánul autodidakta módon, de azt hiszem, hogy tanár vagy egyetem mellett is nagyon hasznosak tudnak lenni.
Ez a bejegyzés az AniMagazinban is megjelent cikként. Ha valaki képeket is szeretne a olvasás mellé, töltse le a magazin 70. számát.
Azt leszögezném, hogy mivel magántanárnál kezdtem a nyelvtanulást, a kezdőknek ajánlott anyagokkal nekem nem igazán van tapasztalatom, de azért igyekeztem utánaolvasni azoknak, amiket megemlítek, illetve nem titok, hogy az elhangzó oldalak és appok egy nagyobb részével az egyik legnagyobb japántanulós Discord-szerveren találkoztam, de erről később.
(Megjegyzés: mivel angolul lényegesen több anyag elérhető, mint magyarul, a cikkben feltételezzük azt, hogy ha valamiről nem mondom, hogy magyar, az alapértelmezetten angol, illetve amiről nem mondom külön, hogy fizetős, az teljesen ingyenes.)
Tankönyvek
Őszinte leszek, én (eddig) soha nem tanultam kifejezetten tankönyvből, legfeljebb pár fénymásolt oldallal találkoztam, így véleményt sem tudok mondani róluk. Szerintem az ingyenes honlapok jobban megérik, a tankönyveket valahogy mindig unalmasnak találtam. De ha valaki mégis e mellett döntene, itt a választék. Abszolút kezdőknek három könyvet szoktak ajánlani. A legelterjedtebb a Genki, a KRE-n is ennek az első és második kötetéből tanulnak a kezdő japánosok. Viszonylag részletes nyelvtani magyarázatok vannak benne, így egyedül is jól használható – ám az egész angol nyelvű. Kifejezetten magyaroknak készült a Dekiru című könyv, van ismerősöm, aki használta és szerette. Illetve találkozhatunk még a Minna no Nihongóval, az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban például ebből tanulnak, erről a japánérettségiről szóló cikkemben is írtam. (AniMagazin 68.) Van, aki ezt a könyvet szereti a legjobban, ám erről sem hallottam, hogy van magyar kiadása. Magasabb szintre (N3 körültől) ajánlják a Tobira nevű könyvet, illetve a JLPT nyelvvizsgára felkészítő Shin Kazen Mastert.
Kanák (hiragana és katakana)
Amikor belevágunk a japántanulásba, általában az első lépés megtanulni a két szótagírást, a hiraganát és a katakanát. Ez kétszer 46 írásjegyet jelent, plusz a zöngésítő jellel kiegészített változatokat meg pár kombinációt, ami kevésbé bonyolult, mint aminek hangzik. Ehhez elsősorban a ToFuGu oldalt ajánlom, egyrészt mert minden kanát meg lehet rögtön hallgatni a hangszóró ikonra kattintva, másrészt pedig mert mindegyikhez tartalmaz egy kis angol segédletet, hogy miről tudjuk könnyen megjegyezni. Van belőle hiragana és katakana verzió is. De ha magyar forrást szeretnénk, Györkei Máténak van a hiraganához két jó hosszú videója, ami egy teljes oktatóanyagot tesz ki. Ám úgy a legeredményesebb a tanulás, ha tudjuk a megtanultakat gyakorolni és folyamatosan ismételni is, erre pedig a realkana oldalt ajánlom, itt be tudjuk jelölni, hogy melyik oszlopot tudjuk már a kanákból, és annyi a dolgunk, hogy rōmajival, tehát latin betűkkel beírjuk a látott kanát.
Szókincs
Ha már tudunk kanát olvasni, akkor következőnek az alapszókincset és a nyelvtant szeretnénk elsajátítani. Ezt tehetjük egyszerre vagy egymástól függetlenül is, talán egyszerre kevésbé tud untatni. Egy nagyon jó barátunk lehet szótanulásnál az Anki app, ami tulajdonképpen olyan, mintha szókártyákat használnánk. Ám az alapján, hogy mennyire vagyunk biztosak abban, hogy tudunk egy szót, rá tudunk nyomni, hogy hány nap múlva szeretnénk viszontlátni, ismételni. (Ez a spaced repetition – vagyis időközönkénti ismétlés tanulási technikája.) Bejelentkezés után kereshetünk a publikus, előre elkészített deckek közt olyat, ami lefedi a kezdő szókincset, leginkább a Tango (N5) és a Core 2k/6k nevű deckeket szokták ajánlani, utóbbi a leggyakoribb 2000, illetve 6000 szót jelenti. Azonban ne essünk bele abba a hibába, hogy az elején nagyon motiváltak vagyunk, és mondjuk napi 30-40 szót megtanulunk, aztán egy-két hét múlva belefulladunk a sok ismétlendő szóba, és ott hagyjuk az egészet a fenébe. Ezek a deckek is angolul tudóknak készültek, ám a letöltés után úgy szerkesztjük őket, ahogy akarjuk, tehát gyakorlatilag az is működőképes, ha utána kiszótárazzuk a szavakat, és úgymond magyarosítjuk a decket. (Ami azért is lehet jó, mert sokkal jobban megmaradnak a szavak, ha dolgoznunk is kell velük.) Egyéb szótanuláshoz hasznos ingyenes oldal például a Memrise és a Quizlet, amik hasonlóan szókártyaként működnek, ám ezekhez nem tudok előre elkészített szólistákat javasolni.
Nyelvtan
A legnépszerűbb magyar oldal a Japán percek blog, ami nagyjából N4-es szintig viszi el a nyelvtani anyagot, és persze ezen keresztül szókinccsel is találkozhatunk. De találkoztam már a Budō baka bloggal is, ahol vannak tök jó cikkek, amik a japán szakkifejezéseket is megnevezik, ám egyelőre ez a pár cikk kevés a rendszerszerű tanuláshoz. Külföldi körökben pedig Tae Kim nyelvtani útmutatóját szokták ajánlani, ez is egy teljesen ingyenesen elérhető angol oldal, aminek a célja, hogy megtanítsa az alapszintű nyelvtant. Hasonló, csak kicsit lényegre törőbb a Sakubi, e mellett is dönthetünk. Általában az a cél, hogy minél hamarabb átrágjuk magunkat ezen, aztán mehessünk mangát vagy egyéb könyvet olvasni, hogy lássuk, hogy a gyakorlatban hogy működnek ezek a nyelvtani koncepciók. Van még az IMABI nevű oldal is, ami elsősorban nyelvtannal foglalkozik. Azonban ezt azért nem tudom kezdőknek ajánlani, mert nagyon-nagyon részletes, minden apróságra kitér, és rengeteg nyelvészeti kifejezést használ. Haladóként érdekes, de kezdőként egyszerűen túlterheli az embert.
Ha nem egy olyan oldalt keresünk, ami sorban végigveszi a nyelvtanokat, hanem egy konkrét nyelvtani szerkezetre keresünk rá, akkor nyugodtan kattintsunk a találatok között a Wasabira, jó nyelvtani magyarázataik vannak. Azonban ha a JLPT Senseijel találjuk szembe magunkat, akkor legyünk kicsit szkeptikusabbak, mert sokszor akad hiba a példamondatokban.
Kanji
A kanákon túl van a harmadik írásrendszer, ami viszont nem olyan, mint egy ábécé, vagyis hogy hangokat jelenít meg, hanem inkább fogalmakat, ötleteket, egész szavakat. Ebből következik, hogy rengeteg van belőlük, a japánok is életük végéig találkozhatnak új kanjikkal. 2136 azoknak a kanjiknak a száma, amit a japánok a középiskola végéig megtanulnak, bár ettől azért többet is el tudnak olvasni. De ez nem jelenti azt, hogy mindre szükség lenne feltétlen a hétköznapokban. Mindenféle tesztek alapján az én kanjitudásom 1600-ra tehető, és témától függően jól boldogulok mangával, hírekkel és társaikkal. A lényeg, hogy ez nem úgy működik, hogy előre megtanuljuk az összes kanjit, aztán utána állunk neki bármit is olvasni, hanem időközben a szavakkal együtt tanuljuk meg őket. Ha már hozzászokott a szemünk a kanjik felismeréséhez, akkor ez annyit tesz, hogy minden szónak meg kell tanulni a kiejtett, illetve a kanjival leírt alakját. Tehát a kanjikat érdemes nem egyesével, elkülönítve tanulni, hanem inkább az éppen tanult szavakhoz a kanjival leírt formát megjegyezni. Így például Ankiban vagy Quizletben alapvetően a kanjival leírt szót tenném a kártya egyik felére, a másik felére pedig az olvasatot és a jelentést. De a kanjitanulásról lesz majd egy sokkal részletesebb poszt.
Hogyan tovább?
Ha megvannak az alapok, tehát tudunk gond nélkül kanákat olvasni, nagyjából értjük a nyelvtan működését, van valami minimális szókincsünk, ráadásul még valamennyi kanjit is felismerünk, akkor nincs más hátra, mint hogy belevessük magunkat a tartalomba. Jó eséllyel az első mangánál, animénél, LN-nél rengeteget kell szótárazni, nyelvtant keresni, de ez az idővel egyre jobb lesz, addig pedig próbáljuk meg kiélvezni az apró örömöket, amikor megértünk valamit teljesen magunktól. Egy-egy tipikus kezdő olvasmány lehet például a Yotsuba to! manga, illetve a Kuma Kuma Kuma Bear light novel, amiknek valamivel egyszerűbb a nyelvezete. De lehet, hogy több motivációnk lesz olvasni, ha olyat választunk, ami tényleg érdekel. Animére, doramára ugyanezt tudom mondani, sőt, az kimondottan jó lehet, ha olyat nézünk, amit már korábban láttunk, így nem borulunk ki azon, ha nem értünk valamit, hiszen úgyis ismerjük már a sztorit. Ugyanakkor fontos, hogy ne akarjunk rögtön mindent érteni és kiszótárazni. Élvezzük, amit csinálunk, és ne teljen egy órába megnézni egy 20 perces animerészt, hiszen pont az élményt veszi el. Az is tanulás, ha csak nézzük a részt, és próbálunk magunktól minél több szót elcsípni és megérteni a párbeszédeket.
Ez a gyakorlatban
Sokféle segédeszköz támogathat az olvasásban, illetve az animézésben, például szótárak. Mielőtt még tartalomfogyasztásba kezdünk, nem árt, ha be tudjuk gépelni, amire rá szeretnénk keresni, avagy szükség lenne japán billentyűzetre. Ehhez is van egy útmutatása a ToFuGunak, hogy különböző operációs rendszerekhez hogyan szerezhetjük be. Magyarul is rákerestem, de a cikkek nem nagyon tettek be képeket, úgyhogy a videó mellett döntöttem. Aztán nehogy nekem valaki a hagyományos kanakiosztást kezdje el tanulmányozni, a japánoknak is elenyésző százaléka (ráadásul szinte csak idősebbek) használják ezt, a rōmajibevitel az elterjedt. Telefonon más a helyzet, ott kanákkal pötyögnek többen. Ha már itt tartunk, a telefont, a gyakran használt alkalmazásokat (például Facebook, Discord) is átállíthatjuk japánra, hogy többet lássuk a nyelvet.
Ha még nem annyira vagyunk tisztában a kanjikkal, és szkennelt mangát akarunk olvasni, akkor egy OCR program életeket menthet. Vagy inkább energiát spórolhat. Ez fel tudja a fényképen ismerni a karaktereket, és szövegként megjeleníteni. Ilyen például a kanjitomo, amit én még nem használtam, mert nem volt szükségem ilyen programra. (Azért ezek a felismerők könnyen hibázhatnak, úgyhogy ezzel vigyázzunk!) Ha csak egy-két kanjit nem ismerünk, azt egyszerű a jishóban gyökök alapján kikeresni, vagy a Google Fordítóba berajzolni. (A fordításban borzalmas, a ronda kanjikat viszont baromi jól fel tudja ismerni.) Böngészőben a Yomichan bővítmény lehet hasznos, ha ehhez telepítünk egy szótárt, az bármilyen, böngészőben megjelenő szövegben elő tudja hozni a szót az olvasatával és a jelentésével együtt, ha fölé visszük az egérkurzort egy plusz billentyű lenyomása közben. Illetve ezen keresztül egy kattintással beletehetjük az új szót egy Anki-deckünkbe. De akkor is nagyon praktikus például ha híreket olvasunk, ami szintén elég hasznos tud lenni nyelvtanuláshoz. Az NHK EASY például kifejezetten egyszerűbb nyelvezettel közvetíti a friss történéseket, és magyarázatokat is tartalmaz nehezebb szavakhoz. Animenézés közben az tud nagyon hasznunkra válni, ha közben japán feliratként látjuk, hogy mit mondanak a szereplők. Ilyet tud például az Animelon oldal, illetve Netflixen is találunk japán feliratot, még ha nem is az összes fent lévő animéhez. Esetleg a Netflix Bilingual Subtitles nevű böngészős bővítménnyel is lehet kísérletezni, ha egyszerre szeretnénk a japán és az angol/magyar feliratot látni a netflixes animéket és doramákon.
Szótárak, fordítók
A szótár szerintem a nyelvtanuló egyik legjobb barátja, már ha megtalálja a megfelelőt. Szerencsére most már nem kell azt a gigantikus könyvet lapozgatni, mert van egy csomó online szótár. Mindig lesokkol, hogy van egy minőségi magyar–japán szótár, az Adys, és sokan életükben nem hallottak róla. Sok szóhoz van benne példamondat is, és ritkább szavakat is megtalálunk benne. Egyedül a hibrid magyaros átírásával tud az őrületbe kergetni, ami elég félrevezető tud lenni, ha az angolos átírást ismerjük. Szerencsére ezzel nem kell foglalkoznunk, ha tudunk kanát olvasni.
A legnépszerűbb japán–angol szótár a jisho, aminek a gyök szerinti kanjikeresős funkcióját már emlegettem. Sok szinonimát hoz fel, így jobban megérthetjük, mit is jelent egy szó, részletezi a szófajt, és olyan megjegyzések is kerülnek a szavak mellé, hogy valami udvarias, szleng stb. A rengeteg szinonima azonban egyszerre a hátránya is, ha angolról szeretnénk valami japánra fordítani. Ugyanis szinte biztos, hogy elég tapasztalat nélkül a felajánlott 10 japán szó közül nem fogjuk tudni magunktól eldönteni, hogy a japán mondatunkba melyik illik. Ilyenkor jöhet jól, ha másik szótárhoz nyúlunk. A Weblio sok mondatot tartalmaz, így ha beírunk egy angol szót, akkor jobban látjuk, hogy milyen kontextusban melyik japán szóra fordítják.
A fordítók használatát nem igazán tudom javasolni, mert van, hogy elég pontatlanok tudnak lenni, főleg egy olyan nyelvnél, mint a japán, ahol nagyon lényeges a szövegkörnyezet. Ráadásul ha magyar és japán között szeretnénk fordítani, akkor még rosszabbak az esélyeink, hogy pontos (és természetes) fordítást kapunk. A Google Fordítót jó messziről kerüljük el, ha nem kanjikat akarunk rajzolni neki. Ha már mindenképpen fordítóra van szükség, a DeepL sokkal jobban ért ehhez.
Kiejtés és pitch accent
Mindenki maga dönti el, hogy mennyire szeretné megközelíteni az anyanyelvi kiejtést és ráfeküdni a helyes hangsúlyozásra. Mivel ez szavanként eltér, hasznos lehet, ha meg tudjuk hallgatni, ahogy egy anyanyelvi beszélő kimondja a szót. Erre jó oldal a Forvo. Itt japánok hangfelvételeit tudjuk meghallgatni. Egy másik kiejtéses oldal a YouGlish, ami pedig YouTube-videókat hoz be, amikben szerepel a keresett szó, és így tudjuk meghallgatni őket használatban.
A pitch accenthez az OJAD oldalt szoktam még használni, ami az esetek nagy részében pontos reprezentációt ad a kiejtésről. Azonban ha tényleg rá szeretnénk feküdni a témára, akkor érdemes egy rendes pitch accent szótárt beszereznünk. Még nem használtam ilyet, de találtam ajánlásnak a telefonra letölthető JAccent alkalmazást. ) Dogen egy olyan youtuber, aki sokat foglalkozik a pitch accenttel, van egy 10 perces összefoglalója is, amiben elmagyarázza, hogy mi is ez a jelenség, és hogyan működik. Patreonon van egy hosszú kurzusa most már több mint 80 videóval a japán kiejtésről. Ez a többivel ellentétben fizetős, azonban van vele tapasztalatom, és csak ajánlani tudom annak, aki szeretne kicsit elmélyedni a pitch accentben és a hangképzésben.
JLPT
Külön cikket lehetne írni (valamikor fogok is) a JLPT-ről (Japanese Language Proficiency Testről), avagy a nemzetközi nyelvvizsgáról, annak hibáiról, és hogy hogyan és mikor éri meg befizetni a vizsgára. Ha erre készülünk, első körben a hivatalos honlapon található mintafeladatokat érdemes megcsinálni. Illetve ugyanitt vannak letölthető rövid feladatfüzetek, amikben kicsit több feladat van, igaz, van átfedés köztük. Még több feladatot találhatunk itt.
Van egy JLPT Study Page nevű oldal, ami már nem annyira hivatalos, viszont szeretem, mert listába szedi a szavakat és a kanjikat, amik az adott szintre kellhetnek. A hangsúly azon van, hogy kellhetnek, ugyanis a JLPT nem adott ki semmilyen szólistát, hogy mi kell a vizsgára, így csak nagyjából tudja mindenki belőni ezeket. De ettől még hasznosak lehetnek a nem hivatalosan összeállított szószedetek. A japanesetest4you oldalon rengeteg feladat van, amivel lehet gyakorolni, hallgatáshoz pedig egyszerűen YouTube-ra is be tudjuk írni, hogy JLPT N5 listening, és általában olyat ad ki, aminek a végén van megoldókulcs is, nyugodtan készülhetünk ezekkel is.
Egyéb alkalmazások
(Amiket sosem használtam.) Oké, Duolingót még nagyon régen használtam, de határozottan nem ajánlom. Egyrészt mivel az a lényege, hogy fordítunk, és míg ez európai nyelveknél egyértelműbb szokott lenni, a japánnál kevésbé működik (ráadásul ahhoz, hogy folyékonyan tudjunk beszélni, pont a fejben való fordításról kéne leszokni), meg úgy tudom, hogy nem magyarázza el túl részletesen a nyelvtanokat. De ha ez még nem lenne elég a lebeszéléshez, pusztán 5 perc duolingózás elég volt ahhoz, hogy találjak egy nyelvtanilag hibás mondatot benne. Úgyhogy nem elég, hogy biztos nem fogunk belőle megtanulni japánul, még helytelen japánt is tanít, továbbá gyakran hibásként jelöl meg helyes és természetes mondatokat.
A Bunpro ugyanazt tudja, mint az Anki, azzal a kivétellel, hogy kifejezetten nyelvtani szerkezetekre fekszik rá, és ezeket ismételteti. Jó lehet a nyelvtanok elsajátításának a gyorsításához, ám fontos tudni róla, hogy az első próbahónap után fizetős.
A Wanikani elsősorban a kanjikra megy rá, de szavakat is tanít közben, illetve mindig ad tippet is, hogy hogyan jegyezhetjük meg könnyen az adott karaktert vagy szót. Ez is elég népszerű alkalmazás, annyira, hogy a jishóban az egyes szavaknál az is benne van, hogy melyik Wanikani-szinten tanítják. Az első néhány szint ingyenes, utána fizetős ez is.
Youtuberek
A nyelvtanulást jól ki tudjuk egészíteni videókkal. Kereshetünk olyan videósokat, vtubereket, streamereket, akiknek érdekel a készített tartalma, de vannak kifejezetten a nyelvtanulással foglalkozó csatornák. (Előre is bocsi, ha kihagytam valakinek a kedvenc japántanulós youtuberét.) Sajnos magyarból nem tudok olyat, aki rendszeresen és sok oktatóvideót csinálna. De azért több videót találunk például a Japán Nyelvleckék csatornán, Györkei Máténál pedig egy (nem viccelek) 4 órás videó is van az alapokról.
Angol videókat készít, vannak kezdő és haladó témái egyaránt. A JLPT-ből inkább az N5–N3 szakaszt fedi le, de az érdekességekről szóló videói bárkinek jól jöhetnek. Nagy előnye, hogy a japán mondatoknál az eredeti mondatban és a fordításban színekkel kiemeli, hogy melyik szó minek felel meg. Kifejezetten ajánlom tőle a (még mindig nem viccelek) 40 perces videóját a は és が partikulák közötti különbségről.
Szintén angol videókat csinál, főleg kezdőknek. Sokféle nyelvtani magyarázat, szókincses videó, illetve egyszerű nyelvezetű vlog is található nála, amiből tudunk válogatni. JLPT-ből N5–N3 szinteknek lehet leginkább hasznos.
Organic Japanese with Cure Dolly
Nyelvtani videókat csinál(t) főleg, a lényege, hogy úgy szedi porcikáira a mondaszerkezetet és építi fel logikusan, ahogy egyetlen tankönyv sem teszi. (És ezt minden videójában hangsúlyozza.) Szerintem érdekesek a videók, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy a gyakorlatban is jól jönnek ezek az ismeretek. De lehet, hogy valakinek ez válik be. Már ha el tudja viselni a szörnyű hangeffektes robotszerű angolt. (Bár bekapcsolható a felirat, és nézhetőek lenémítva is a videók.) A JLPT-vel nem foglalkozik.
Nem szólal meg angolul, hiába vannak kezdőknek szánt videói is. Inkább középhaladóknak és haladóknak való szerintem a csatornája, nyelvtani videókból például szinte csak N3-tól N1-ig csinál oktatóvideót. Sok érdekesség van a csatornáján, a Sambon Radio rengeteg alapanyagot nyújt hallgatáshoz, ráadásul lassan és érthetően beszél. Egyes videókhoz japán vagy egyszerre japán és angol felirat is van. Külön tudom ajánlani a keigós videósorozatát. Mellesleg az ő csatornája ihlette a blog címét is.
Japán nyelvű videók könnyen érthető nyelvezettel, akár japán, angol vagy német felirattal is. A csatorna fő profilja a hangutánzó szavak bemutatása, de sok más témában is akadnak videók, sokszor tesztel valamit telefonhívásban, hogy például hogyan reagálnak helytelen nyelvtanra a barátai. Nyelvtan tanításával és a JLPT-vel nem foglalkozik.
Japán nyelvű videók könnyen érthető nyelvezettel, nagyrészt japán felirattal. Sok a vlog, szituációs videó, de csinált már N2-es nyelvtant meg bizniszjapánt tanító videót is, illetve olyan élőadásba is botlottam már, ahol kanjikvízezett a nézőkkel.
Ő már tényleg csak magas szintre való, nehezebben is érthető, ahogy gyorsan beszél, illetve a videói is inkább a japán nyelvészetről szólnak, mintsem a nyelvtanulásról. Inkább azoknak lehet hasznos, akik tanítani akarják a nyelvet, esetleg a JEES vizsgára készülnek.
Közösség
Hozzájárulhat a tanuláshoz, ha csatlakozunk olyan közösségekhez, ahol mások is hasonló cipőben járnak. Magyar nyelvtanulós közösségeket leginkább Facebookon találtam, például a Tanuljunk Japánul! csoport vagy a Japán tanulás csoport. (Kár, hogy egyiknek sem sikerült helyesen leírni a nevét.) Azt vettem észre, hogy ezekben viszonylag kevés a nyelvtanulással kapcsolatos poszt, így én például nem igazán találtam meg a helyem ezekben.
Ami nekem bevált, az az EJLX Discord-szerver. Ez az English–Japanese Language Exchange rövidítése, angoltudásra szükség van hozzá. Nagyon aktív, gyakorlatilag lehetetlen követni minden szoba minden üzenetét. Tudunk kérdéseket feltenni, japánokkal chatelni, esetleg voice chaten beszélni velük, továbbá számos olyan tanuláshoz hasznos anyagot és oldalt találhatunk még, amit a cikkben nem említettem. És még sorolhatnám, mi van a szerveren. (Anime és manga, kalligráfia, nyelvészet, kiejtés, kvízek, tech, játékok stb.)
Még hasznosabb lehet, ha olyan japán közösségeket keresünk, ahol anyanyelvi beszélők vannak, de ilyet nem tudok ajánlani, hiszen ez nagyban függ az érdeklődési körtől. Ha valamilyen játékot szeretünk, kereshetünk egy Twitch-streamert, csatlakozhatunk az ő Discord-szerveréhez is akár, esetleg követhetünk Twitteren (X-en?) posztolókat.
Összegzés
Nagyjából összeszedtem mindent, ami szerintem jó lehet, és nem (annyira) illegális. Ha valaki ennyiből nem talál semmit, ami hasznára válna, akkor kiugrok az ablakon. (De csak a földszintin.) Csak azzal vigyázzunk, hogy ne töltsünk el heteket azzal, hogy kiválasztjuk a tökéletes módszert vagy forrást, amiből tanulunk, ahelyett, hogy tényleg belevágnánk. Meg az sem jó ötlet, ha mindent egyszerre szeretnénk csinálni, és két app, három oldal meg egy tankönyv között váltogatva egy hét alatt kiégünk. Mindig csak abból és annyit, ami nem terhel le túlzottan. Hajrá a nyelvtanulással!