Skip to content

Tárgyleírás: Keleti vallástörténet

Ahhoz képest, hogy arra készítettek fel engem anno, hogy ez a tárgy tömény iranisztika lesz, alig volt szó Iránról.

Óra: Ókori és keleti vallástörténet – Bevezetés a vallástörténetbe
Oktató: Sárközy M.
Modul: japán BA, kötelező tárgyak
Típus: előadás
Kredit: 3
Ajánlott félév: 1.
Aktuális félév: 1.

A félév második felében ez a tárgy az országismeretet váltotta, habár csak egy napon voltak, nem egy időpontban, hiszen a vallástörténet az elmúlt évekhez hasonlóan most is – a tanár úr szavaival élve – hajnali 8-as óra volt.

Úgy hallottam, hogy rendszeresen szokott változni az anyag, mi most éppen a selyemútról, és az annak mentén terjedő vallásokról tanultunk. Az elején általánosságban a selyemútról beszéltünk, arról, hogy milyen fontos volt (nesze nektek, selyemúttagadók), illetve mik voltak a főbb területei és városai. Ezután pedig az afganisztáni buddhizmusról, a zoroasztrianizmusról és a manicheizmusról tanultunk részletesebben.

Az első nekem kevésbé volt érdekes, inkább csak a tény, hogy Indiából először nyugat felé terjedt a buddhizmus, és Közép-Ázsia területéről jutott el Kínába, ahonnan pedig Japánba. Az utóbbi két valláson jobban szórakoztam, főleg a zoroasztriánusok temetkezése és túlvilágképe volt érdekes (meg néha gyomorforgató, de az mellékes).

Az órának egy részét az tette ki, hogy a tanár úr a saját utazós képeit mutogatta, amiket direkt nekünk készített. Így például saját képeket hozott a Bámijánnál felrobbantott buddhista szobrok helyéről vagy a jodgorliki selyemmanufaktúrából.

Vizsga

Mindenképpen megérte ott lenni az összes órán és jegyzetelni, mivel gyakorlatilag csak azt kérte számon a tanár úr, amit az órán is elmondott. Küldött néhány olvasmányt, de azokra csak akkor lehetett szükség, ha valaki lemaradt valamelyik anyagról.

Négy feladat volt az írásbelin, ebből kettő esszé. Ezek azok a nagy témák voltak, amiket átvettünk, például a selyemút kialakulásának a sztorija vagy az említett vallások egyike. Voltak fogalommeghatározások, a nagy része ezeknek is olyan volt, amikről részletesen beszéltünk. Végül pedig képfelismerés, amihez elküldte előre a képeket a tanár úr, gyakorlatilag 16 helyszínről volt szó (több szögből nézve), illetve ehhez még azt kérte, hogy melyik valláshoz kötődik.

A fogalmaknál volt egy város, amiről nem sokat tudtam írni azon kívül, hogy timúrida minaretek vannak ott, illetve a valamiért a posztszászánida Szamarra minaretjét pagodaszerű buddhista sztúpának gondoltam. Cserébe az esszéimben alaposan kifejtettem a dolgokat, meg a fogalmaknál is sok mindent írtam, szóval meglett az ötös. Mivel a többiek a korábbi vizsgaalkalmak alapján azt mondták, hogy elég volt a füzetből tanulni, egy napot szántam csak a felkészülésre, és szerencsére bejöttek a számításaim. De egyébként nagyon segítőkész a tanár úr a vizsgán, nyugodtan lehet kérdezni nála, és megpróbál tippeket adni, vagy valahogy utalni arra, hogy mit is kéne leírni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük