A tárgyfelvétel után rögtön megkaptuk az első konferenciaajánlásokat a műhelyvezetőnktől, hiszen ebben a félévben is kell majd konferenciabeszámolót írnunk. Február 8-án délután rendezték meg az idei „Terminológiai csütörtök” szakmai napot, ami egy délutáni online esemény volt Teamsen. A konferencián a megnyitó után öt előadást, majd egy könyvbemutatót hallgathattunk meg.
Szakszövegírás, terminológia, tartalommenedzsment – alkalmazott nyelvészeti specializáció a magyar mesterszakon (Bölcskei Andrea – Fóris Ágota)
Az előadás fő témája (a terminológiai kutatócsoport eddigi tevékenységének rövid bemutatásán túl) a Károlin induló alkalmazott nyelvészeti specializáció volt. Ez a magyar MA-n lesz, és elsősorban a szakszövegírást, a terminológiát és a tartalommendezsmentet foglalja magába. Bemutatták, hogy mivel foglalkozhat egy ilyen végzettséggel rendelkező szakszövegíró (technical writer), így például ők írják a műszaki termékek kézikönyveinek, súgóinak a szövegeit, vagy akár a különféle oktatási anyagokat is. A szakszövegírónak meg kell értenie a termék működését, és ezt világosan kell átadnia a felhasználóknak: tehát afféle mediátor a terméket készítő szakemberek és a vásárlók között. A képzésben igyekeznek majd az aktuális témákat is belevinni az órákba, így például azt is, hogy a nagy nyelvi modelleket (ChatGPT) hogyan tudják a szakszövegírók hasznosítani. Mivel a képzés magyar nyelv és irodalom, lesznek irodalommal kapcsolatos tárgyak is, de ezeknél is inkább a szövegen lesz a hangsúly.
Terminológiai kompetencia elméleti és gyakorlati megközelítésben (Sermann Eszter)
A második előadás egy terminológiával kapcsolatos kutatásról szólt. A cél a terminológiával kapcsolatos állásokra jelentkezők szükséges készségeinek felmérése volt. Sermann Eszter LinkedIn-profilokat vizsgált, amikben szerepelt a terminology kifejezés, és ez valóban releváns volt. 2023 januárjában 28 releváns találat volt, ezeknek a nagy részét fordítók és tolmácsok jelentették. A hard skillek között a nyelvtudás, a számítógépes ismeretek (MS Office, illetve a terminológiai munkához gyakran használt CAT-eszközök), a szakmai terminológia ismerete került elő például. A soft skilleknél a jó kommunikációs készséget, az önálló munkavégzést, a csapatmunkára való készséget, a precizitást, az érzelmi intelligenciát, a problémamegoldó készséget és az eltérő kultúrákkal szembeni toleranciát sorolták fel. Ezt a vizsgálatot 2024 januárjában ismét elvégezve jóval kevesebb releváns találat volt: a terminologist kifejezésre egy szakszövegíró, a terminology kifejezésre pedig két fordító, valamint egy content reviewer. Ez sajnos túl kevés adat volt ahhoz, hogy a 2023-ashoz hasonló készségelemzés készülhessen belőle.
Terminológiai adatbázisok alkalmazási lehetőségei a szakszövegírásban és a szakfordításban (Faludi Andrea)
Az előadás elején a terminológiai adatbázisok kritériumairól volt szó, azaz hogy a különböző szabványok milyen kötelező elemeket várnak el (terminus, nyelvi azonosító, adminisztratív kategóriák, létrehozás időpontja, más szabványoknál viszont a forrás is fontos lehet). Ezután pedig gyakorlati példákon keresztül megnéztük az adatbázisok alkalmazását szakfordításnál, szakszövegírásnál. Az adatbázis segítségével elkerülhetjük a nem szabványos terminusok használatát, konzisztens lehet ezek helyesírása, más nyelvről történő átírása, de arra is tud figyelni a rendszer, hogy a diakritikus jeleket, ékezeteket konzisztensen használjuk, és jelez, ha valami nem stimmel. Így például tud jelezni a Terminology Checker, ha a szövegben valahol macska helyett cica szerepelne, pedig a macska a szövegben használt szabványos terminus.
Soknyelvű terminológiai munka humanitárius területen (Papp Eszter)
Ez az előadás a Translators without Borders humanitárius programról szólt, aminek az a lényege, hogy önkéntesek fordítanak szövegeket azzal a céllal, hogy mindenkinek elérhetőek legyenek ezek az anyagok az anyanyelvükön. Több mint 123 ezer önkéntes van regisztrálva, és 42 nyelvre fordítanak, ezek közül valamennyihez hanganyagot, illetve jelnyelvi adatokat is tárolnak. Egy központi téma például PSEA (szexuális kizsákmányolás és visszaélés elleni védelem). Terminológiai szempontból sokszor kihívás úgy lefordítani egyes kifejezéseket, hogy az ne legyen stigmatizáló vagy sértő, mivel egyes kultúrákban teljesen máshogy tekintenek bizonyos dolgokra. Például a SOGIESC (sexual orientation, gender identity, gender expression and sex characteristics) egy olyan fogalom, amit az ezzel foglalkozó angol szakszövegek már régebb óta használnak, más nyelvekre azonban nehéz átültetni, főleg hogy míg a homoszexualitás egyes országban hétköznapi beszédtéma, más országokban halálos bűn.
Betekintés az OFFI terminológiai műhelyébe (Tamás Dóra Mária – Magas Ágnes)
Az OFFI az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, többek közt hiteles fordításokat készítenek (ahogy erre a név is utal). A terminológiai műhely emellett a magyar nyelv és a magyar terminológia versenyképességének megőrzése érdekében például publikálni is szokott: ld. A hiteles fordítás mint közfeladat (2020). Elsősorban a jogi és a közigazgatási terminológia kerül elő az OFFI feladataiban. Három nagyobb csoportra szokták osztani az ügyfelektől érkező megbízásokat: a célzott munka, amikor egy konkrét terminusra kell a magyar megfelelő; a szövegorientált, amikor egy szöveggel foglalkoznak, ezt általában kivonatolni is szokták, hogy visszatérő ügyfelek esetén a szövegeikben gyakori terminológiát egy adatbázisban tárolják; a harmadik pedig már nem fordítói, hanem kifejezetten inkább terminológiai munka: a doménorientált munka esetében egy területnek a terminológiai adatbázisát próbálják kidolgozni. Cél például egy központi terminológiai adatbázis létrehozása.
Könyvbemutató (Prószéky Gábor)
Végül pedig Prószéky Gábor, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója bemutatta a Zöld Könyvet, ami az évek óta folyó terminológiai kutatás eredménye, habár igazából még csak a kezdetet jelenti: a jövőbeli munkát alapozzák meg a könyvben, megoldatlan vitás kérdéseket vetnek fel, és a cselekvési irányt határozzák meg. Távlati cél például egy Magyar Nemzeti Terminológiai Portál (és adatbázis) létrehozása. Négy nagy fejezetre osztották: I. A terminológiastratégia általános kérdései; II. A terminológiastratégia speciális kérdései; III. Szabványok és helyesírás; IV. Bibliográfia. A könyv online elérhető bárki számára ezen a linken.
Személyes vélemény/élmény
Sokszor hallottam már a terminológia kifejezést, azt is tudtam, hogy a szakszókinccsel foglalkozik, viszont nem voltam tisztában vele, hogy pontosan mire is jó az a terminológia. Ez alapján egy szörnyen unalmas foglalkozásnak tűnt. Viszont ez után a konferencia után azt gondolom, hogy egy egész érdekes területe a nyelvészetnek ez is, és teljesen más, mint ahogy elképzeltem. Különösen tetszett például, ahogy a terminológiai adatbázisokat a fordításban, lektorálásban használják, ilyet talán még én is szívesen csinálnék. Lehet, hogy nem leszek terminológus, de mindenképp megérte meghallgatni ezt a konferenciát. Ha minden igaz, az előadásokról készült videó is elérhető lesz valamikor.